Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Az elmebeteg házastárs bontóperbeli jogképessége

Dl SZENTIRMAY ÖDÖN Ez a törvényhozói akarat azt jelenti, hogy amidőn valamelyik házastárs oly vétkes magatartást tanúsít, amely miatt a másik házastárs biztonságának, jó hírnevének és a családi élet tisztaságának érdekei a házassági kötelék felbontását parancsolólag követelik, a házasfél a házassági kötelék felbontását kérhesse akkor is, ha a házastársa elmebeteg. Az a nagy igazság, amely a házasság alapeszméjét, a házasságra lépett feleknek magánrendelkezése alól kivett erkölcsi, jogi és természeti tartalmat, «a halálomig és haláláig»> tartó legbensőbb és legteljesebb életközösséget, a felbonthatatlanságot áttörte és a házasságnak bírói felbontással való megszüntetésével módot nyújtott arra, hogy akkor, amikor a házassági kötelék tényleges tartalma elvesztette a maga célját, az egyén a hivatását más családi kör alapításával tölthesse be, nem annyira az elmebeteg vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelen házasfél érdekei szempontjából, hanem inkább ennek házastársa nézőpontjából követeli, hogy az elmebeteg házasfél ártatlan házastársának biztonsága, jó hírneve, családi életének tisztasága, valamint esetleges vagyoni érdekei a házassági kötelék felbontása útján megvédessenek. Ha a törvény az elmebeteg házasfél házastársát ettől a törvényadta jogától kifejezetten el nem zárja, a haladó korszellem feltartózhatlan követelménye, hogy attól őt a bírói gyakorlat se zárja el és a bírói gyakorlat az állam jogi érdekeinek kifejezetten megszabott korlátain túl ne terjeszkedjék. Még kevésbbé állja meg a helyét az az indok, hogy az ellene emelt vádak ellenében az elmebeteg vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelen házastárs jogainak a törvényes képviselő által való sikeres megvédése alig képzelhető. Nem helytálló ez az indok, mert a házasfél a házasság felbontását az elmebeteg vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelen házastársa ellen csak az elmebetegség beállta előtt elkövetett és csak a H. T. 76-—80. faiban meghatározott bontóokok egyike, avagy az itt meghatározott több bontóok alapján kérheti. Abban az esetben pedig, ha a házasfelek, még mielőtt közülök bármelyik is elmebeteg vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelen lett volna, az ágytól és asztaltól elválasztattak és az egyik házasfél a H. T. 107. §. alapján az időközben elmebeteggé vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelenné vált házastársa ellen az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletnek felbontó ítéletté való változtatását kéri, a bontóperbeli kereset tényalapjához a H. T. 76—80. §-aiban meghatározott valamely bontóok