Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Az elmebeteg házastárs bontóperbeli jogképessége

AZ ELMEBETEG HÁZASTÁRS BONTÓ PERBELI JOGKÉPESSÉGE. I $ } mára kötött erkölcsi és jogi viszonynak felbontását csak kivételesen engedi, ha valamelyik házasfél vétkessége folytán oly tényálladéki ismérvek állanak elő, hogy azok a törvényben taxatíve meghatározott bontóokok egyikének tényálladékát a maga teljességében megvalósítják és ezzel azt a bensőséget, amely a házasfelek életközösségének éltető eleme, megtörik. Nem elegendő azonban, hogy a törvény csak ily jogszabályokat állítson fel, szükséges az is, hogy a törvény a felállított jogtételek alkalmazását biztosítsa. Ennek az érdekvédelemnek az eszköze a házassági bontóper. A házassági perbeli jogképesség pedig az a képesség, hogy a házasfél a házassági bontóperben, mint közjogi perviszonyban jogosítottként és a per jogszerkezete szerint kötelezettként, azaz félként szerepelhet. Részben a H. T., részben a Pp. határozza meg, hogy a házassági köteléki perekben, úgy a házasság megsemmisítési, megtámadási, felbontási, ágytól és asztaltól való elválási, továbbá 2. házasság létezése vagy nemlétezése, avagy a házasság nem semmis voltának megállapítása iránt folyamatba tett perekben a házasfeleken kívül a peresfelek (kir. ügyész, árvaszéki ügyész stb.) kik lehetnek. A házassági bontóperben peresfelek csak a házasfelek lehetnek és pedig függetlenül attól, hogy van-e perbeli cselekvőképességük, avagy nincs, továbbá, hogy a perben felperesként vagy alperesként szerepelnek. A törvény nem mondja ezt kifejezetten, de a H. T. és a Pp. rendszerén alapuló oknyomozó értelmezés erre mutat. A H. T.-nek a házassági perekre vonatkozó különleges szabályai (114—118. §§.) lényegükben véve hatásköri rendelkezések. Egyéb rendelkezései pedig főleg csak a kereshetőségi jogot állapítják meg. A házasság jogi és erkölcsi tartalma és ez alatt az utóbbi fogalom alatt a házasság nemi célja a H. T. 76—80. §-aiban szabályozott bontóokok megállapításával nyer szankcionálást. Az 1911 : í. tc. az első törvény,4 amely a házassági ügyekben való eljárást kimerítően szabályozza. A Pp.-nak a házassági eljárásra vonatkozó XI. címe a 642. §-ában külön előírja, hogy a házassági perekben, amennyiben ebből a címből más nem következik, a törvényszéki eljárásra megállapított szabályokat kell alkalmazni. 4 Az 1894 : XXXI. tc. megalkotásával egyidejűleg erről az eljárásról külön törvénytervezet készült. Ez a tervezet 189j. és 1894. években külön szaktanácskozmánvok tárgya volt, de annak törvényerőre való emelkedése elmaradt.