Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Az elmebeteg házastárs bontóperbeli jogképessége

AZ ELMEBETEG HÁZASTÁRS BON TÓ PERBELI JOGKÉPESSÉGE. KI kívánna felbontó keresetet indítani, sőt az utóbbi jogainak sikeres megvédése az ellene emelt vádak ellenében a törvényes képviselő által alig képzelhető. Ennélfogva a hivatkozott szakaszban foglalt kivételt csak a per indítására, illetőleg az elmebeteg «felperesre» kellett szorítani annál is inkább, mert ellenkező esetben az elmebetegség könnyen szolgálhatna ürügyül koholt felbontási ok érvényesítésére. Ezek szerint a vitatott álláspont, de lege lata az abban foglalt házasságbontásra nézve hatalmi vétó. Az én álláspontom az ellenkező. Abban áll, hogy de lege lata az elmebeteg vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelen házasfélnek bontóperbeli szenvedő perképessége van. Az ennek folyományaként megindítható perben hozott döntés a házasság felbontásában megjelenő törvényszabta hatalmi tett, amely a másik házasfél egyéni boldogulásának, avagy ennek a házasság felbontásából folyó egyéb érdekei megvalósíthatásának útjából a házastársának elmebetegsége folytán időközben előállott akadályokat elgördíti. Meg kell jegyeznem, hogy ennek a másik házastársnak nem kell feltétlenül épelméjűnek lenni, mert lehet, hogy ez a másik házastárs is a bontóper megindításakor elmebeteg vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelen. További álláspontom de lege ferenda az, hogy az ártatlan elmebeteg házastárs érdekeinek védelme szempontjából felállítandó törvényes feltételek alatt a házasság felbontását az a házasfél is kérhesse, akinek a házastársával szemben a H. T. 76—80. §-aiban felsorolt bontóokok egyike sem forog ugyan fenn, de akinek házastársa elmebeteg. Ez az utóbbi elv jogalkotási, az előbbi elv jogértelmezési reform. Ez alkalommal nem terjeszkedem ki arra, hogy a de lege ferenda felvetett reformgondolatnak hazánkban való megvalósítása mi okból szükséges és ennek a megvalósításnak, melyek a bölcseleti és ember-egyetemességi okai, továbbá melyek azok a követelmények, amelyeket e tekintetben az egyén léte s'':élete az állami, nemzeti és társadalmi szerkezeti viszonyában előír. Csak rámutatok arra, hogy egves külföldi újabbi törvényhozások ennek a kérdésnek megoldását rendelkezési körükbe vonták. A német polgári törvénykönyv 1569. § a és a svájci polgári törvénykönyv 141. §-a egyaránt megengedi, hogy a házasság felbontását kérheti az a házasfél, akinek a házastársa elmebeteg. További feltételként csak azt tűzik ki, hogy az elmebetegség