Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A trónfosztásról szóló törvény

132 DE EGYED ISTVÁN gyűlés által magának fenntartott következmények közé tartozik a királyi hatalom gyakorlásának, a trónöröklés kérdésének és a király személyének kérdése is. A közjogi bizottság megállapítja, hogy a törvényjavaslat benyújtását és tárgyalását ama körülmény tette időszerűvé, mely szerint a nemzetgyűlés által magának fenntartott következmények megállapítását egyes tényezők egyoldalúan, a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül szándékoztak eszközölni, minek következménye gyanánt fellépett súlyos kül- és belpolitikai bonyadalmak szükségessé tették ezen függő kérdések sürgős törvényes megoldását.)) (Nemzetgyűlési irományok XII. k. 46. 1.) Ez a jelentés tehát már csak mellékesen említi a külső kényszert és főokul a javaslat elfogadására a nemzetgyűlés törvényes hatáskörének biztosítását emeli ki. A törvényjavaslatot a nemzetgyűlés az 1921. évi november hó 4. és 5. napjain tárgyalta (Nemzetgyűlési Napló XIII. kötet 101 —159. lapokj. Rubinek előadó után gróf Bethlen István miniszterelnök ismertette a javaslat előterjesztésének indokait. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a javaslat nem a normális alkotmányos élet fejlődésének természetes következménye, hanem az utolsó két hét eseményeinek elkerülhetetlen folyománya. Bethlen utalt a két héttel korábban Pécsett tartott beszédére, amely szerint a kormány ellene van egyrészt az egyoldalú erőszakos restaurációnak, másrészt nem járulhat hozzá a detronizációhoz sem. A helyzetet azóta két körülmény érlelte meg, egyrészt egyesek könnyelmű kísérlete, amelynek áldozata lett király és dinasztia, másrészt a szomszéd államok mohó törekvése e , kísérletet követeléseik érvényesítésére kihasználni. A javaslat előterjesztését diplomáciai jegyzékváltás előzte meg, amelynek során szomszédaink a békeszerződésen túlmenő lefegyverzéssel fenyegettek és a mozgósítási költségek megtérítését is kívánták; azonfelül e követelések érvényesítésére fegyveres eszközök igénybevételét helyezték kilátásba. Minthogy a Nemzetek Szö-vétsége ebben az ügyben nem teljesítette kötelességét, a detronizáció elől nem lehetett kitérni. A következő felszólaló gróf Apponyi Albert helyeselte a