Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A rádió szerzői joga

A RÁDIÓ SZERZŐI JOGA. csak az i. alatt említett leadóállomások lépnek szorosabb kapcsolatba. Ezek a központi állomások, amelyek mint köztudomású, híreket adnak le, hangversenyeket és előadásokat rendeznek olykép és azzal a célzattal, hogy a városszerte, országszerte és világszerte működő vevőberendezéseken a hallgatók ezrei, százezrei, sőt milliói meghallgassák a híreket, hangversenyeket, az előadásokat. Ha a leadóállomások egyszer világgá bocsátották a leadást (hírt, előadást, stb.;, nincs többé mód korlátozni vagy megválogatni, hogy kik vehessék fel azt a «leadást». A leadóállomás tehát olyan előadópódium, melynek hallgatósága számban és területben egyaránt végtelen. Köztudomású, hogy a leadóállomások rendszeresen, előre hirdetve, pontos időbeosztással híreket adnak le és szellemi alkotásokat (írói műveket, zeneműveket, szöveges zeneműveket) «adnak le». Nyilván előbb-utóbb képzőművészeti, fényképészeti, sőt mozgóképművészeti képeket is le fognak adni, — dróttalan távolbalátás, távolbavetítés stb., — amint ezen fejleményekre a magyar rádiórendelet is utal. Ezidőszennt azonban a látószervünk részére való leadást szolgáló találmányok még nem mentek át a közkeletű gyakorlatba, az ilyetén produkciókat tehát nem vonjuk be jelen fejtegetésünk keretébe. 111. A leadóállomások a fentiek szerint általában oly műveket továbbítanak, amelyek az 1921: 54. tc. (Szjt) szerint a szerzői jogi védelemnek tárgyai. Fel kell tehát vetni generális kérdésként: vájjon a szerző kizárólagos loígai közé tartozik-e a művek rádióleadásának megengedése és ha a leadás a védelmi időn belül a szerző engedélye nélkül történik, megállapítható-e a szerzői jog bitorlása? Kifejezett utalást a Szjt a rádióleadásra nézve nem tartalmaz. Bárha a rádió műszaki találmánya iQ2i-ben a Szjt megalkotásakor már ismeretes volt, annyira közkeletűen, Európában, pláne hazánkban még nem terjedt el, hogy a rádióra vonatkozó szerzői jogi kérdések a törvényhozóhoz közel férkőzhettek volna. A Szjt előkészítő munkálataiban (indokolás, bizottsági, nemzetgyűlési tárgyalás) sem találjuk n>omát annak, hogy az előkészítés közben a törvényhozó speciális figyelemmel volt a szerzői művek rádión való propagálására. Más országok, melyek szintén a közelmúltban alkották meg vagy módosították szerzői jogi törvényüket, szintén nem vonták kifejezetten keretükbe a rádió szerzői jogát. Csak Chilének szerzői jogi tr. 1925 március 17-én létrejött szerzői jogi új törvénye emlékezik meg I. cikkében a rádióval kapcsolatos szerzői jogról és