Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Az ingó jelzálogjogról

AZ INGÓ JELZÁLOGJOGRÓL. 99 még ha azok nem a mezőgazda termékei is. Úgy az 1906. évi törvény, mint a most említett törvényiavaslat szerint is a zálogtárgyaknak nem kell a termelő gazda őrizetében maradniok, hanem azokat szövetkezeti raktárban vagy a felek megegyezése szerint valamely harmadik személynél is lehet őriztetni. A mezőgazdasági cikkekre engedett ingó jelzálogjoggal párhuzamosan fejlődött ki Franciaországban a kereskedelmi üzletre vonatkozó zálogj >g. Ennek eredete az a bírói gyakorlat volt, amely az üzlethelyiség bérleti jogának elzálogosításához nem kívánta meg az illető helyiség valóságos átadását. Millerand javaslatára az 1899 május 1 iki törvény a kereskedelmi üzlet elzálogosításának ezt a módját elismerte, azonban az elzálogosításnak nyilvánkönyvi feliegyzését kívánta meg. Ez a törvény bizonytalanságot hagyott fenn a tekintetben, hogy mit kell érteni kereskedelmi üzlet (fonds de commereg) alatt és egyébként is hézagos volt. A hiányok pótlása végett hozták az 1909 mároius 17-iki törvényt, amely szerint a kereskedelmi ügyletre engedett zálogjog mindenesetben kiterjed a cégre, az üzleti helyiség bérleti jogára, az üzleti összeköttetésekre és a vevőkörre. Ezeken felül okiratba foglalt kikötés alapján kiterjed a zálogjog az üzlet folytatásánál használt ingóságokra, anyagkészletre és felszerelésre, továbbá a találmányi szabadalmakra, a kereskedelmi mintákra, raizokra, védjegyekre és általában az üzlettel összefüggő mindenféle ipari, irodalmi és művészeti jogra. Szólni kell ezután azokról a jogszabályokról, amelyek az átadás nélkül szerzett ingó zálog jogi biztosítékaira vonatkoznak. A biztosítékok között elsősorban kell említeni a nyilvánkönyvi bejegyzést. A már felsorolt államok mind megkívánják ezt és csupán Románia rendszeresített 1892-ben átadás nélküli ingó zálogjogot úgy, hogy ahhoz nyilvánkönwi bejegyzés nem szükséges. Legtöbb országban a nyilvánkönyvi bejegyzés a zálogjog megszerzésének nélkülözhetetlen teltétele. Franciaországban ugyan az agrár zálogjog bejegyzés nélkül is érvényes, azonban jóhiszemű harmadik személyekkel szemben speciális törvényi védelemben csak nyilvánkönyvi bejegyzés után részesül. Ugyanitt a kereskedelmi üzletre szerzett zálogiogot a zálogszerződés keltétől számított 15 nap alatt be kell jegyezni, különben a szerződés semmis. Angliában is semmis a zálogszerződés, ha hét nap alatt be nem jegyzik. A nyilvánkönyvi bejegyzés általában írásos zálogszerződés alapján történik. Franciaországban a kereskedelmi üzlet elzálogosításához közokirat vagy kellőkép lajstromozott magánokirat szükséges. Angliában, Svájcban és Olaszország7*