Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Az elkobzás magánjogi hatása

AZ ELKOBZÁS MAGÁNJOGI HATÁSA. 95 A harmadik, sem az ily tudomás dacára, sem e tudomás megszerzésének vétkes elmulasztása révén nem nyújthat segédkezet ahhoz, hogy a büntetőtörvény szerint elkobzandó tárgy vagy annak értéke az elkobzás törvényszerű rendeltetése elől elvonassék (v. ö. K. id. határozatának erre vonatkozó érvelését). Azonban ahol ehhez segédkezet nem nyújt, ahol csak a magánjog adta közönséges ügylettel, kellő forgalmi gondossággal, visszterhesen, avagy visszterhes alapú igényének fedezésére szerez dologbeli jogot, ott az állam ezt a fedezeti alapot harmadik^ személy bűncselekménye miatt tőle el nem vonhatja. És bár a közjogi erejű törvényszó hatása kellő alappal hasonlítható is a természeti erő hatásaihoz, ennek a hasonlóságnak mégis csak a hatás intenzitására szabad állania. Ellenben nem a tekintetben is, hogy az elkobzás épúgy érjen bűnöst és büntetlent, mint a villám. A büntetőtörvény 61. § elemi erővel ható törvényszó, de törvénys^ó, amelyet kétség esetében akként magyarázok, hogy általa mennél kevesebb magánjogi érdek szenvedjen sérelmet. 8. A harmadik dologi igényének érvényesítési módja más és más lesz a büntető eljárás befejezése előtt, mint annak utána. A büntető eljárás befejezése előtt a harmadiknak ez igényét a büntető bíróságnál — erre vonatkozó külön szabály hiányában is — a Bp. 488. §-ának rendelkezéséhez képest be kell jelentenie. Ha célt ér vele, vagy ha e tekintetben polgári perre utasítják, dologbeli joga akadálytalan érvényesüléséhez juthat. Az elkobzás pedig legfeljebb az ezen felüli értékre terjedhet ki. Ellenesetben azonban a jogerős büntető ítélet elkobzó rendelkezése ismét az ítélet közjogi erejénél fogva az ítélet hatályának idejére polgári perrel többé nem hatálytalanítható ugyan. Azonban a jogerős büntető ítélet sem lehet akadálya annak, hogy az, aki a dolgot annak lefoglalása előtt tulajdon átruházására alkalmas módon vagy zálogképen jóhiszeműen megszerezte, az elkobzás által tőle kellő alap nélkül elvont vagyonérték erejéig kártérítéshez se jusson. Az állam más esetekben is sokszor felel hatósági intézkedések által okozott károkért. A jóhiszemű harmadiknak okozott ily kár megtérítése akkor, amidőn ezt a büntetőjog nem zárja ki, a magánjog pedig sokszorosan megköveteli, talán méltánytalannak sem mondható.