Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Irányelvek a kényszeregyességet megelőző magánegyesség szabályozásához

IRÁNYELVEK A KÉNYSZEREGYESSÉGET MEGELŐZŐ STB. 87 Ezt a rendelkezést fel kell venni, mert a megfelelő kikötést a legtöbb hitelező nem teszi meg, mikor az ajánlathoz hozzájárul, noha természetesnek tekinti és nem fogadná el az egyességet, ha tudná, hogy vétettek a feltevések ellen. Ezek tehát essenüalia negotii, «Voraussetzung»-ok e Windscheid-íéle értelemben, amelyek hiánya megtámadhatóvá teszik a megállapodást. Ez a megállapodás azonban nem egyszerű kétoldalú szerződés, mert abban a tudatoan és annak feltételezése mellett létesül, hogy ahhoz az összes hitelezők hozzájárulnak. Az tipikus «Gesamtakt» (Kunt^e),* amely minőségnek a jogi elbírálásban különleges kihatásai vannak, jelesül a megtámadás kérdésében. Az egyességet ama hely kir. törvényszéke előtt, amelyen az adós lakik, bármely hitelező keresettel megtámadhatja, ha a fenti alaki vagy anyagi kellékek valamelyike hiányzik. Az anyagi kellékek szempontjából a csalárdság alapján való megtámadás előfeltétele az, hogy a való tényállás ismeretében a hitelező a felajánlott egyességet nem fogadta volna el. A par condiüo creditorum megsértése alapján való megtámadást is hasonlókép kellene korlátozni, nehogy csekélységek miatt felboruljon az egyesség. A megtámadási határidő az egyességről való tudomásszerzéstől számított 60 nap, de legfeljebb az egyesség keltétől számított három év. Ha alaki kellékhiányra alapított keresetnek helyt adnak, az ítélet res judicata az adós bármely hitelezője közt kötött minden oly részegyességre, amely ugyanabban a kellékhiányban szenved. Ugyanez áll az anyagi kellékhiányra alapított keresetnek helyt adó ítéletről. Tehát: actio popularis, miként a tisztességtelen verseny körében (1923 : V. t.-c. 30. §. 2. bek.). A végből, hogy jelentéktelen dolgok miatt az egyesség meg ne dőljön, a bíróra kellene bízni annak eldöntését, vájjon az egyesség csak az illető vagy az összes hitelezők irányában legyen-e hatálytalan. Az ítéletben kifejezetten ki kell mondani, hogy az az illető adóssal kötött összes egyességeket hatálytalanítja-e, avagy csak inter partes bír-e hatállyal. A sikeres megtámadás folytán az eredeti követelés feléled. Ez elég súlyos következmény ahhoz, hogy az adóst tisztességes magatartásra indítsa. Nem volna elegendő, hogy mindig csak a megtámadó hitelező egyessége mondassék ki hatálytalannak, mert az esetleg kis összegű követelés feléledése nem tartaná vissza az adóst a csalárdságtól. A megtámadási perben minden hitelező mint mellékbeavatkozó vehet részt (Pp. 84. §.). * J. E. Kunt^e: Der Gesamtakt, ein neuer Rechtsbegriff, Leipziger Festgabe íür Ottó Mülier, Leipzig 1892., 27. s. k. II.