Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Irányelvek a kényszeregyességet megelőző magánegyesség szabályozásához

IRÁNYELVEK A KÉNYSZEREGYESSÉGET MEGELŐZŐ STB. 87 Ezt a rendelkezést fel kell venni, mert a megfelelő kikö­tést a legtöbb hitelező nem teszi meg, mikor az ajánlathoz hozzájárul, noha természetesnek tekinti és nem fogadná el az egyességet, ha tudná, hogy vétettek a feltevések ellen. Ezek tehát essenüalia negotii, «Voraussetzung»-ok e Windscheid-íéle értelemben, amelyek hiánya megtámadhatóvá teszik a megálla­podást. Ez a megállapodás azonban nem egyszerű kétoldalú szerződés, mert abban a tudatoan és annak feltételezése mellett létesül, hogy ahhoz az összes hitelezők hozzájárulnak. Az tipikus «Gesamtakt» (Kunt^e),* amely minőségnek a jogi elbírálásban különleges kihatásai vannak, jelesül a megtámadás kérdésében. Az egyességet ama hely kir. törvényszéke előtt, amelyen az adós lakik, bármely hitelező keresettel megtámadhatja, ha a fenti alaki vagy anyagi kellékek valamelyike hiányzik. Az anyagi kellékek szempontjából a csalárdság alapján való meg­támadás előfeltétele az, hogy a való tényállás ismeretében a hitelező a felajánlott egyességet nem fogadta volna el. A par condiüo creditorum megsértése alapján való megtáma­dást is hasonlókép kellene korlátozni, nehogy csekélységek miatt felboruljon az egyesség. A megtámadási határidő az egyes­ségről való tudomásszerzéstől számított 60 nap, de legfeljebb az egyesség keltétől számított három év. Ha alaki kellék­hiányra alapított keresetnek helyt adnak, az ítélet res judicata az adós bármely hitelezője közt kötött minden oly részegyes­ségre, amely ugyanabban a kellékhiányban szenved. Ugyanez áll az anyagi kellékhiányra alapított keresetnek helyt adó íté­letről. Tehát: actio popularis, miként a tisztességtelen verseny körében (1923 : V. t.-c. 30. §. 2. bek.). A végből, hogy jelen­téktelen dolgok miatt az egyesség meg ne dőljön, a bíróra kellene bízni annak eldöntését, vájjon az egyesség csak az illető vagy az összes hitelezők irányában legyen-e hatálytalan. Az íté­letben kifejezetten ki kell mondani, hogy az az illető adóssal kötött összes egyességeket hatálytalanítja-e, avagy csak inter partes bír-e hatállyal. A sikeres megtámadás folytán az eredeti követelés feléled. Ez elég súlyos következmény ahhoz, hogy az adóst tisztességes magatartásra indítsa. Nem volna elegendő, hogy mindig csak a megtámadó hitelező egyessége mondassék ki hatálytalannak, mert az esetleg kis összegű követelés feléledése nem tartaná vissza az adóst a csalárdságtól. A megtámadási perben minden hitelező mint mellékbeavatkozó vehet részt (Pp. 84. §.). * J. E. Kunt^e: Der Gesamtakt, ein neuer Rechtsbegriff, Leipziger Festgabe íür Ottó Mülier, Leipzig 1892., 27. s. k. II.

Next

/
Thumbnails
Contents