Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Irányelvek a kényszeregyességet megelőző magánegyesség szabályozásához

84 D? MESZLÉNY ARTÚR IRÁNYELVEK A KÉNYSZEREGYESSÉGET MEGELŐZŐ MAGÁN EGYESSÉG SZABÁLYOZÁSÁHOZ.* Írta : Dr. MESZLÉNY ARTÚR. Az egyességi eljárás reformja iránt felhangzott számos kívánalom legfontosabbja — de egyúttal legnehezebben megvalósíthatója is — a bírói eljárást megelőző magánegyesség megkísérlésének kötelezővé tétele. Nincs eddig törvényhozás, amely ezt szabályozná s így a kísérlet, ha bele merünk bocsátkozni, egyúttal úttörés is volna a jogalkotás fejlődésében. Táplálkozik pedig a kívánalom egyfelől abból a tapasztalásból, hogy a mai adós ahelyett, hogy hitelezőitől engedményt vagy haladékot — lényegében tehát ajándékot — kérne s őket a maga szerencsétlen sorsa iránt jó szóval igyekeznék elnézésre bírni, szó nélkül — mintegy a hátuk mögött — benyújtja a kényszeregyességi kérvényt s ezzel fait accompli elé állítja, fenyegetve őket azzal a csődnyitással, amelytől a legjobban neki kellene félnie; másfelől pedig, hogy a hosszadalmas és drága kényszeregyességi eljárást meg lehetne takarítani s annak költségét a hitelezők jobb kielégítésére fordítani, ha a magánegyesség kötelezővé tétetnék. Aggály persze támad elég a gondolattal szemben. Nemcsak az, hogy ha aztán a magánegyesség mégsem sikerül, újabb harminc nap elmúlt s az alatt az adós státusa tovább romlott, a hitelezők tovább vártak hiába, további költségek merültek fel és csalárdságokra és szuperkvóták ígérgetésére további busás alkalom kínálkozott. De nyomjuk el aggályainkat, ha egyszer az érdekeltségek ily egyhangúsággal e reform mellett vannak s nézzük, hogyan volna beilleszthető a kényszeregyességet megelőző magánegyesség kötelező igénybevétele a csődönkívüli kényszeregyesség intézményébe, milyen korlátok között és minő kautélák mellett. Szinte önmaguktól adódnak az intézmény következő korlátai: * E sorok írásakor az egységes szerkezetre foglalt új rendelet tervezető még nem volt meg ; időközben azt megküldték véleményezés végett. Az új szöveg a legfontosabb kérdésekben honorálja az alábbi észrevételeket, amelyeket írójuknak alkalma volt illetékes helyen is megtenni. Egyes — eléggé fontos — pontokon azonban azok figyelmen kívül maradtak. így jelesül az új tervezet 9O0/0-os többség megléte esetében a magánegyezséget elfogadottnak mondja ki és az általam javasolt bifurkációt (alább a szövegben 5., 4., d)— /) pontok) nem viszi keresztül. Ez a megoldás persze senkit sem elégít ki : a védegyletek pártját nem, amely a 90%-ot tartja, a jogászokat nem, mert nem tartják megengedhetőnek a követelések 10%-ának majorizálasat sírm, ha az bírói eljárás garanciái nélkül történik. Az új tervezet bírálatába e helyütt már nem bocsátkozhatom.