Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig

"6 SZEMLE. közi jog jövője szempontjából nagy kihatású kezdeményezéssel. Előadó kritizálta a népszövetségnek a kisebbségi kérdésben követett eljárását és azt a határozatot, melyet a konferencia elfogadott és mely a kisebbségi sérelmek eredményesebb védelmét kivánja biztosítani. Előadása további folyamán a kettős állampolgárság kérdésében foglalt állást és ismertette a háborús jog reformjára vonatkozó határozatokat, különösen pedig az idegen állampolgárok ellen irányuló elkobzás tilalmát és a hadifoglyokkal való bánásmód javítását. Végül a külföldi ítéletek végrehajthatóságát, a párizsi nemzetközi kereskedelmi választott bíróságot, a csődeljárás kiterjesztését a külföldi vagyontárgyakra és a tengerentúli vételek veszélyviselését fejtegette. A tetszéssel fogadott előadással kapcsolatban az egyesület behatóan foglalkozott azokkal a tárgyakkal, melyekben nemzetközi egyezmények létesítése kívánatos. Fodor kúriai tanácselnök, Neumann Károly egyetemi tanár, Bickermann Bernát és Mészáros táblabíró hozzászólása után az értekezlet kívánatosnak jelezte, hogy a népszövetség illető bizottságába magyar jogterület képviselője is felvétessék és részletes pontozatokat állított össze azokról a jogterületekről, melyekben nemzetközi egységesítés (pl. váltóés csekkjog) vagy nemzetközi egyezmények megkötése (csőd és hagyatéki eljárás, nemzetközi magánjog kodifikációja) kívánatosnak mutatkozik. Az előadónak és a felszólalóknak dr. Nagy Ferenc elnök mondott köszönetet. — A Jogtudományi Közlöny jubileuma. Hatvanadik évfolyamát nyitotta meg -január i-én a Jogtudományi Közlöny. Az évtizedek során számos szakfolyóirata a magyar jogtudománynak lemúlott, letűnt mellőle, méltán vagy érdemetlenül: ma már ki mondhatja meg? —de az a hűség, mellyel jogászközönségünk megmaradt a Jogtudományi Közlöny mellett, kétségtelen bizonyítéka annak, hogy jogászvilágunknak évtizedek óta változatlanul jó tájékoztatója, buzgó nevelője és megbízható felvilágosítója és tanácsadója volt. Akik a magyar jogtudomány nagyjaivá lettek, szárnyrabocsátkozásuktól tehetségük beteljesedéséig munkatársai voltak a Jogtudományi Közlönynek; e lap évfolyamai emléktára jogtudományunk múltjának, irányjelzője e tudomány fejlődésének. Őszinte kollegiális becsülésünk kíséri át a Jogtudományi Közlönyt a harmadik emberöltőbe. — Miskolci Jogás^élet címen új jog- és államtudományi közlöny jelenik ez év eleje óta Miskolcon. Szerkeszti dr. Putnoki Béla ügyvéd. A lap első száma a szerkesztői beköszöntőn és a helyi funkcionáriusok üdvözlésein kívül szakcikkeket tartalmaz, részben a miskolci jogakadémia tanárainak tollából. Jogakadé-