Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig

6o BÍRÓI GYAKORLAT. lása a befejezéshez nem szükséges (u. o. [37. 1.): megfelel az állandó gyakorlatnak. 6g. § 2. p.. jo. §. Ma már állandó gyakorlat az is, hogy árucsempészetnél tettestárs és nem bűnsegéd az, ki a határon való átszállítást megelőző tevékenységet kifejti, pl., aki a csempészt az árúval együtt a határig fuvarozza (B. J. T. LXXV1. 93. 1.). E gyakorlattal szemben elfoglalt álláspontomat más alkalommal kifejtettem (B. J. T. LXXI1I. 241. 1.). Ezzel a kérdéssel tüzetesen foglalkozik Rádai Gé%a (B. J. T. LXX1V. 93., 94. 1., továbbá Arviqsgálóbíróságok és u^sorabíróságok 331., U2. 1.). 75. § 1. bek. A célzat a minősítés és bűnösség szempontjából csak ama bűncselekményeknél jön figyelembe, melyeknél bizonyos célzat tényálladéki elemet képez. Az adócsalás nem tartozik ebbe a kategóriába. A károsítási célzat nem eleme ennek a bűncselekménynek. Adócsalásnál szándék tekintetében elégséges az, hogy az illető tudja, miszerint cselekményével vagy mulasztásával az államkincstárt megrövidíti (B. J. T. LXXVJ. 63. ü. Ugyanez a szempont irányadó más bűncselekményeknél is. így istenkáromlásnál szándék tekintetében csupán annak belátása szükséges, hogy a használt kitételek a hívekre megbotránkoztató, felháborító hatással lehetnek (u*. o.). Az Á. T. V. 63. §-a szerinti izgatásnál, a tudat, hogy a nyilatkozat alkalmas a gyűlölet felkeltésére (u. o. 103. 1.). Becsületsértésnél a tudat, hogy a kifejezés sértő. Kormányzósértésnél annak felismerése, hogy a használt kifejezés az államfővel szemben való tiszteletlenséget fejezi ki (u. o. 111. L). Nemzetgyalázásnál annak tudata, hogv a cselekmény a nemzettel vagy állammal szemben a meggyalázásra alkalmas (u. o. 140. 1.). 75. § 2. bek. Gondatlanságnak eleme, hogy az eredmény előrelátható volt legyen. Ez a felfogás elhomályosul a C. egy határozatában, mely a kiindulási pontot tévesnek jelenti ki és a gondatlanság vizsgálatánál kiindulási pont gyanánt azt jelöli meg, hogy a mindennapi életben megkövetelt elővigyázat elmulasztatott-e (B. J. T. LXXVI. 25. L). E határozat közlésekor volt alkalmam aggályaimat kifejezésre juttatni. Gondatlanságnak további eleme, hogy okozati összefüggés forogjon fenn tettes magatartása s a bekövetkezett eredmény között. Hiányzik az okozati összefüggés s így gondatlanság meg nem állapítható, ha sértett egyenesen maga volt oka a beállott balesetnek u. o. 94. 1. E kérdéssel foglalkozik Finkey Ferenc B. J. T. LXV. 65. 1.).