Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A nemzetközi bíráskodás a genfi jegyzőkönyvig

A M. KIR. KÚRIA ÉVNYITÓ TELJES ÜLÉSE. 4' V A M. KIR. KÚRIA ÉVNYITÓ TELJES ÜLÉSE. y • A m. kir. Kúria 1925. évi január hó 7-én tartotta évnyitó teljes ülését dr. Tőry Gusztáv belső titkos tanácsosnak, a m. kir. Kúria elnökének elnöklete alatt, aki a teljes ülést a következő beszéddel nyitotta meg: Hagyományos szokás szerint évnyitó teljes ülésünk első tárgya a visszatekintés végzett munkánkra és az elmúlt évnek a m. kir. Kúriát érintő eseményeire. Ez utóbbi keretben mély sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az 1924. év újabb fájdalmas tünetét hozta meg annak a betegségnek, amelyben nemzetünk a közelmúltnak nagy történelmi katasztrófája óta sínylődik. Az ezeréves multunkban is páratlan küzdelmünk összeomlása fájdalmas sebeket ejtett legszentebb érzelmeinken. Ámde a ránk szakadt súlyos évek legkeserűbb élménye a jogeszmének összeomlása volt. Nemzetek, köztük olyanok is, amelyek az emberi kultúra élén állanak, a háború első leheletére rongyokká téptek szerződéseket, amelyekre évtizedeken át esküdtek. Aztán új szerződéseket alkottak, amelyekben az egyik fél akaratnyilvánításának elfogadását a megfélemlítés kényszere erőltette ki. És e szerződések hatályba léptek, de csak az erősebb fél jogait biztosító pontjaikban; ellenben hiába várjuk azoknak a részeiknek érvényesülését, amelyek a gyöngébb fél védelmére szolgálnának. Ezek láttán a megdöbbent nemzedékben megrendült a nemzetközi igazságosságba vetett hit és a csalódás maga után vonta a jogeszme elhalványulását az egyes emberek között is. Az a balhit támadt, hogy amint a nemzetek egymáshoz való viszonyában nem uralkodik erkölcsi törvény, épp úgy nem kell annak uralkodnia az egyes emberek között sem, s e balhit megkezdte romboló munkáját először közjogunkban, aztán az egyes emberek jogviszonyaiban is. Soha nem képzelt zűrzavar támadt a magánjogban és soha nem hitt magasságra lobbant fel a kriminalitás lángja. Az elmúlt 1924. évben a jogeszme hanyatlásához újabb jelenség járult. A jog tekintélyének elhalaványulásával elhalaványult a jogszolgáltatás munkásainak tisztelete is. Az év történetének lapjaira olyan fejezetek kerültek, amelyek a magyar ember előtt eddig ismeretlenek voltak: fejezetei a bíróságok ellen intézett sorozatos rágalmaknak és a rombolást szolgálók részéről a bírákra halmozott durva sértéseknek. Csak szóbeli sértések voltak ezek, de veszedelmesebbek a fegyveres bántalomnál. Mert, amíg az erőszak csak egy-egy bírónál és csak a fizikumot támadja »