Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 10. szám - A valorizációs törvényjavaslat

SZEMLE. álláspontja szerint az ügynöknek csak saját körzetében kötött ügyletei után jár provízió. A düsseldorfi Oberlandesgericht (4 U 25/25. sz. ítéletében) felperes keresetének helyt adott a következő indokolással: Kétség esetén a kereskedelmi ügynök minden olyan ügylet után követelhet jutalékot, amely az ő közreműködésével jött létre s nincsen olyan jogszabály, amely kimondaná, hogy az ügynök az idegen körzetben kötött ügylet után ne követelhetne jutalékot. A bíróság felfogása szerint egyenesen méltánytalan lenne, ha az ügynök az ilyen ügylet hasznából nem részesedne, amivel szemben a főnök jogosulatlan előnyben részesülne. Mivel azonban a főnök annak az ügynöknek is köteles proviziót fizetni, akinek a körzetében az ügyletek megköttettek, az ügyletkötő ügynöktől kártérítést követelhet. Károsodásról azonban csak két esetben lehet szó: ha az ügylet a kettős provízió folytán a főnöknek nemhogy jövedelmet hozna, hanem ellenkezően ráfizet, vagy ha az ügylet az ügyletkötő ügynök közreműködése nélkül is létrejött volna. Ezt az igényét azonban a főnöknek külön kértérítési perben kell érvényesítenie. (Jur. Wschr. e. i. 17. füzet 1890. 1.) Ez a döntés nézetünk szerint nem felel meg a helyes jog követelményének. Abban a tényben, hogy a főnök a piacot bizonyos körzetekre osztja fel ügynökei közt s a törvény értelmében mindegyiknek köteles proviziót íizetni minden olyan ügylet után, amely a kérdéses ügynök körzetében jött létre, bennefoglaltatik az a tilalom, hogy saját körzetén kívül egyik ügynöknek sem szabad ügyleteket kötni. Helyes felfogás szerint az ellenkező bizonyítottsága híján azt kell feltételezni, hogy az ügylet az ő közreműködése nélkül, vagyis az illetékes ügynök közreműködése mellett is létrejött volna. (F: B.) —• Rádió útján elkövetett rágalmazás és, becsületsértés. Egyik londoni rádióvállalat ellen egy angol sportember bűnvádi eljárást tétetett folyamatba a rádióállomás útján reávonatkozólag leadott közlemények miatt. A feljelentő kérelmére most az angol bíróságok azzal a jogi kérdéssel foglalkoznak, hogy a rádió utján elkövetett rágalmazást és becsületsértést a sajtó útján elkövetett hasonló bűncselekményekkel egyenlő módon szigorúbban kell-e büntetni, figyelemmel arra, hogy á rádió útján való közlés ugyanazt a nyilvánosságot biztosítja, mint a sajtó útján való közzététel.