Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - Gazdaságos joggyakorlás

24 DE ALMÁS! ANTAL érdekeknék: az elidegenített jog további fenntartása, vagyis a gazdasági lehetetlenülés, vagy az új, a szerzett jog gazdasági beillesztése: a valorizálás. 6. Ugyancsak gazdaságtársadalmi mérlegelés alapján döntik el bíróságaink azt is, vájjon a nem visszterhes alapú elidegenítéseknél az ajándékozásoknál,36 az osztályegyességeknél37 és hasonlóknál, amelyek közvetlen, vagy közvetett tárgya állandó értékű jog az ügylet változatlan teljesítése,38 annak gazdasági lehetetlenülés okából való hatálytalanítása,39 avagy valorizáció útján a változott gazdasági viszonyokban való beillesztése-e a legkisebb bajt okozó rendezés? 7. Jogok gyakorlása azonban nem csupán az átruházásnál, hanem egyéb körülmények között is ütközhetik a társadalom gazdasági rendjébe, illetve a gazdasági egyensúlyba. Állandó értékű jogoké azáltal, hogy a jogosult őket alkalmatlan, vagyis oly időben akarja gyakorolni, amely e joggyakorlást a kötelezettre elviselhetetlenné teszi.40 Változó értékű jogoké pedig azáltal, hogy a kötelezett alkalmatlan és a jogosultra elviselhetetlen körülmények közötti teljesítésük által azok további és alkalmas időben való gyakorlásukat kizárja.41 36 A döntvénytárakban nem tudtam ugyan erre esetet találni, de K. 1922. P. I. számú döntése (Mjogi Dt. XVI. k. 1 ?8. oldal 104. szám) is mutatja, hogy Kúria «a háború elvesztését és az ezzel kapcsolatos eseményeket* az ajándékozási ügyletnél sem hagyja figyelmen kívül. (E címen tagadta meg a Nemzeti Színház céljaira ajándékozott telek visszaadását annak dacára is, hogy azon jelenleg és még belátható időn keresztül sem építhető a rendeltetésének mindenben megfelelő Nemzeti Színház). 37 A tipikus tényállás az, hogy a szülők ingatlan vagyonának elosztásánál egy gyermek csak kisebb értékű, vagy egyáltalán nem is kap ingatlant és az érték különbség fejében az állagjogot nyert osztályos társától a szülő halála után pénzt követelhet, amelynek összegét az osztály alkalmával akár az osztályegyességi okiratban, akár pedig külön okiratban szabták meg. (Pl. Budapesti Tábla 14. P. 7549/192 j. ;nem jogerős . Kúriai ítéletre a döntvénytárakban nem akadtam). 38 Kölcsönre K. 192j. P. III. 75$. Mjogi Dt. XVII. k. 60. old. 45. szám. 39 Pl. az ajándékozóra ezáltal a jelen viszonyok között háramló aránytalan megterhelésnél fogva arg eadem ratione Mjogi Dt. XVI. k. 59. old. 4° A társtulajdonos az ingatlan elárverezésének kérése által K. 192J. P. V. 5084. szám ; Ü. L. JE. 192?. évi 81. old. 59. szám, ingatlanra vonatkozó értékesítésére alakult társaság likvidálásának kizárása K. 1924. P. V. 1770. sz. stb. Minden ingatlanvétel hatálytalanítása iránti perben az eredeti vételárnak a per alatt vagy valamivel azelőtt annak névértékében történt letétbehelyezésével találkozunk, amely az eredeti pénzkötelem kellő teljesítésének pretenziójával lép fel. Ez