Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 7. szám - Jogi problémák a nemzetközi kamara III. kongresszusán

BÍRÓI GYAKORLAT. integrációnak tehát csak a férj vagyonában megmaradt többi közszerzeményből van helye. Az, hogy az ingyenes átruházás a közszerzeménybe betudás terhével történt (ptk. tvjav. 61. §.), nem jogosítja fel a férjet az átruházás visszavonására azon a címen, hogy a közszerzeményi mérleg szerint végül nem mutatkozik tiszta közszerzemény. 5. Az anyakönyv és az anyagi jog közti viszonyt helyesen világítja meg a Kúria, midőn kimondja, hogy a törvényes házasság tartama alatt született gyermek törvényes s^árma-ása mellett harcoló vélelmet nem dönti meg az a körülmény, hogy a gyermeket a kereszteltek anyakönyvébe törvénytelennek jegyezték be (2907/25., MD. 72.). A házasságon kívüli gyermek eltartása körében újabban is megerősítette (6156/22., MD. 2.), és állandó gyakorlattá fejlesztette a Kúria azt a tételt (alapeset MD. XVI. 1 10.), amely a tartásdíjért a természetes apa atyját teszi felelőssé, ha a természetes apa ez utóbbinak a gazdaságában fizetés nélkül fejt ki tevékenységet, amely máskülönben oly javadalmazással járna, hogy belőle a tartásdíj behajtható lenne. Az alapgondolat voltakép az alaptalan gazdagodás, de a természetes nagyatyának ez a felelőssége már éppúgy «elintézményesedett», mint a hasonló alapgondolatból fakadt «menytartás». A házasságon kívüli gyermek tartása eredetileg közönséges pénztartozásként jött számba. A joggyakorlat lassankint családjogi tartási követeléssé alakítja át, egészen a polg. tvkv. javaslata nyomán haladva. így kimondja a Kúria, hogy ha a természetes apának törvényes gyermekei is vannak, a házasságon kívüli gyermek tartásdíjának megállapításánál a kiskorú törvényes gyermekeknek járó tartást is megfelelően számba kell venni (6749/22., MD. 21.); más szóval a természetes gyermek eltartási követelése a kiskorú törvényes gyermek eltartási követelésével egyenrangú (ptk. jav. 221. §.). Ugyanez ítélet inkorporálja a ptk. jav. 223. §. 1. bek.-nek megfelelő íormulázással azt a jogtételt is, hogy a természetes apa halálával a házasságon kívül született gyermek eltartása hagyatéki teher ugyan, de ez esetben is csak oly járadék jár neki, aminőre az apát a hagyaték alapján — keresőképességét figyelmen kívül hagyva — a kiskorú törvényes gyermekei eltartási követelésének számbavételével lehetne kötelezni. ó. A gyámsági jog alkalmazásában a Kúria túlságos formalizmus hatása alatt áll. így kimondja az 1173/24. sz. ítélet (MD. 71.), hogy a gyámtörv. 138. §. alapján a 14. évet betöltött kiskorúnak meghallgatása feltétlenül szükséges, ennek Jogállam. XXIV. évf. 7. füz. 22