Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 7. szám - Jogi problémák a nemzetközi kamara III. kongresszusán

JOGI PROBLÉMÁK A NEMZ. KAMARA III. KONGRESSZUSÁN. $09 nentális jogok (a francia és a német rendszer még csak összeegyeztethetők egymással, de már arra kevés remény van, hogy az angol és amerikai csekkjogot sikerüljön ezidőszerint a kontinentális csekkjogokkal egységesíteni. Az angolok kijelentették, hogy törvényük minden módosítására hajlandók, ha az nem érinti annak szellemét. Egyben azonban hozzátették, hogy a jelenleg érvényben lévő angol törvények bárminő megváltoztatását nem tartják kívánatosnak. Ez magyarul annyit jelent, mint -annak az angolnak kijelentése, aki helyeselte azt a törekvést, hogy az összes népek egy közös nemzetközi nyelvben állapodjanak meg, de hozzátette, hogy az természetesen — csak az angol lehet. Nyilvánvaló, hogy a csekkjog egységesítése az •angolok magatartása következtében egyelőre még éppúgy nem függ sikerülni, mint ahogy nem sikerült a váltójog egységesítése sem. Az 1912. évi hágai egyezményt ugyanis a kontinentális államok törvénybe iktatták (Magyarországon ugyan még ma sincs hatályban 1, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok .azonban máig sem ratifikálták. Pedig ennek a két államnak ma oly domináló szerepe van a nemzetközi piacon, hogy váltóés csekkjoguknak a kontinentális váltó- és csekkjogi szabályokkal való összhangbahozása valóban a nemzetközi forgalom érdeke. A brüsszeli konferencia — mi mást tehetett ? — elhatározta, hogy napirenden tartja a csekkjog egységesítésének kérdését s egyben a váltójog egységesítése tárgyában kimondotta, hogy a hágai konvenció továbbfejlesztését a Nemzetek Szövetségének figyelmébe ajánlja. ¥ A külföldi ítéletek ' végrehajtásának kérdésével már a múltban nem egy nemzetközi konferencia foglalkozott. Az Institut de droit international 1878-ban Párizsban már egy nemnetközi konvenció-tervezetet is dolgozott ki s újból foglalkozott a kérdéssel 1913-ban Oxfordban és 1921-ben Rómában. Ugyanezt tette 1883-ban az International Law Association milánói konferenciája, melynek munkálatai tovább fejlesztettek 1901-ben Glasgowban, 1921-ben Hágában és 1924-ben Stockholmban. A probléma tehát elég régen van a vajúdás stádiumában. A külföldi ítéletek végrehajtását különböző államok különbözőképpenszabályozzák. Három csoportot szoktak megkülönböztetni. Azon államok csoportját, amelyben a külföldi ítélet teljes, érdemleges revízió, «révision au fond» (pl. Hollandia) alá vétetik; azon