Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - Gazdaságos joggyakorlás

i8 DE ALMÁSI ANTAL ingatlan haszonbérlője attól, hogy a haszonbér tartama alatti beruházásokat elkülönítse és elvihesse,13 a házastárs attól, hogy ingatlan szerzeményét természetben megtarthassa és házastársának közszerzeményi igényét pénzzel kielégítse,14 az egyetemes jogutód állagörökös attól, hogy a törvénynél fogva őt illető ági vagyontárgyat15 vagy a köteles rész kielégítésére alkalmas vagyontárgyat 16 természetben megtarthassa, az elidegenítési ügylet alaki érvénytelensége alapján kereskedő ingatlantulajdonos attól, hogy az alaptalanul felvett vételárrészlet valorizált visszafizetése előtt, amelyre a bíróságok hivatalból is kötelesek ügyelni, tulajdonához visszajusson,17 sőt — bár a vonatkozó határozatok ezt nem hangoztatják is — az ingatlan vevője a vétel egységességének most alighanem szintén gazdaságpolitikai meggondolások alapján felszínre került és élesen hangsúlyozott elvénél fogva attól is, hogy oly ingatlanjutalékhoz jusson, amelynek érvényes megszerzéséhez árvaszéki jóváhagyásra sem volt szükség,18 még pedig a gyakorlatban sokszor annakdacára is, hogy az árvaszéki jóváhagyást épp az a tulajdonostárs akadályozza meg, aki jutaléka felől szabadon rendelkezhetett. A példákat tetszés szerint szaporíthatnám. De talán az eddigiek is elegendők annak kimutatásához, hogy a gazdaságos J3 így pl. a 6270,1921. MER. n. §. 34 Ezek a határozatok azonban nem hivatkoznak nyiltan a gazdasági viszonyokra, hanem inkább az állandóan követett gyakorlatra pl. K. 1922. P. I. 996. Ú. L. JE. 1924. évf. 64. old. 56. szám : «Az állandóan követett gyakorlat szerint a házastársak által a házasság tartama alatt szerzett ingatlanok, amennyiben azok a házasság megszűnése idejében természetben megvannak, arra való tekintet nélkül, kinek pénzén szereztettek, a házastársakat természetben illetik*. Ezt a gyakorlatot is csupán az ingatlanoknak a jelen válságban bizonyult értékállandósága szülte, mint akár az optiós döntvényt v&gy az 1020 : XXXVI. tc. 77. §-át, illetve a 4420/1918. MER-t is. J> Pl. K. 1922. P. I. 1142. M)osi Dt. VI. k. 78. old. 65. szám. 16 Ily megoldásra fa köteles részre jogosult választási jogára) fektette Bpesti Tábla 11. P. ^97/192?. Mjogi Dt. XVII. k. 20. old. i<;. sz. alatti döntését. K. eddigelé tudtommal még nem foglalt állást. *? így K. 292?. P- V. 2146. (Ü. L. JE. 1924. évf. 2. old. j. szám) : K. 192}. P. V. 6966. Mjogi Dt. XVII. 51. old. J5. sz. K. 192j. P. II. 1890. ugyanott 50. oldal j. sz. K. 192J. P. VI. 4858. ugyanott 11. old. 12. sz. stb. lS A jogszabályt élesen hangsúlyozza, (bár a döntés az illető szerződés ellenkező kitételei folytán elutasítói K. 1925. P. V. 4JJ4. 0. L. 192J. évf. 87. old. 64. sz.