Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 7. szám - Kereskedelmi jogunk reformjáról

KERESKEDELMI JOGUNK REFORMJA. 277 problémával, nevezetesen a kereskedelmi jognak a nem kereskedői osztályokra való alkalmazásának a kérdésével. Tudvalevő, hogy a Kt. a forgalmi életnek, az ú. n. kommercializálása tekintetében kissé túlmessze ment és e szempontból végeredményben oly szabályozást állapított meg, amely a nem kereskedő osztályokra, kiváltképp a földmivelő (gazda) társadalomra több irányban bizonyult terhesnek. A Kt. körében két alapvető rendelkezés az, mellyel az említett állapot előidéztetett. Az egyik a Kt.-nek a bereskedelmi ügyletek megállapítása tekintetében követett rendszere, az ú. n. vegyes rendszer és ezzel kapcsolatban különösen a 258. §, amely bizonyos ügyleteket, tekintet nélkül arra minősít kereskedelminek, vájjon kereskedő-e az, aki a szóbanlevő ügyletet megköti. De ennél is nagyobb mértékben teszi lehetővé a kereskedelmi jognak a nem kereskedői osztályokra is kiterjesztését a Kt.-nek sokat megtárgyalt 264. §-a annak a kimondásával, hogy a törvénynek a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó rendelkezései az ú. n. egyoldalú kereskedelmi ügyletekre is alkalmazást nyernek, vagyis ahhoz, hogy a kereskedelmi jog alkalmazást nyerjen, teljesen elég, ha a felek egyikének részéről kereskedelmi az ügylet. E rendelkezés folytán a nem kereskedői osztályok, a kereskedővel üzleti összeköttetésre lépő nagy közönség, különösen pedig a gazdatársadalom, amelytől pedig — minthogy a kereskedelmi jognak szigorúbb szabályai beleidegződve nincsenek — nem lehet elvárni a kereskedelmi jog szabályainak tüzetes ismeretét, oly rendelkezések hatálya alá került, amelyek csak a kereskedők körében általánosan ismertek és jobbára csak a kereskedők jogi felfogásának is felelnek meg. Az idézett rendelkezés folytán nemcsak hogy a nem kereskedő terhére megállapított kötbér összegét nem lehet mérsékelni, nemcsak hogy az egyetemlegesség, a fokozott kereskedői gondosság, á kereskedelmi zálogjog, stb. a nem kereskedő terhére is érvényesülnek, hanem — ami gyakorlatilag a legnagyobb jelentőségű — a kereskedővel adásvételt kötő nem kereskedő jogait a kereskedő ellen csak