Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 7. szám - Kereskedelmi jogunk reformjáról

KERESKEDELMI JOGUNK REFORMJA. 275 vonatkozásban hárul. Mert ha figyelemmel vagyunk arra, hogy a kereskedelmi jognak a világ valamennyi kultúrállamában mily mérhetetlenül fontos szerep jutott, nemcsak a gazdasági, de a társadalmi élet kialakításában is és ha azt sem felejtjük el, hogy a Kt. — bár sok tekintetben már alkotása idejében is kifogásolható törvényhozási munka — nagyban-egészben jeles mű, amely Magyarország gazdasági életének talpkövét hosszú, oly évtizedekben alkotta, melyekben az ország gazdasági virágzásának eddig ismert legmagasabb fokát érte el, — be kell látni, hogy minden ,lépést, amely arra irányul, hogy a Kt. szerény hajléka, vagy akár csak egyes részei helyébe új — fényesebb — épületet emeljünk, meg kell előznie a józanul körültekintő megfontolásnak a tekintetben, megvannak-e az ehhez szükséges anyagi és szellemi erők és alkalmas-e éppen a mai idő a revíziónak felelősségteljes munkájára. Egyik legfőbb nehézség, mely a Kt. revíziójával kapcsolatban felmerül, az új szabályozásnak a megalkotandó polgári törvénykönyvhöz való vonatkozása. A számos probléma közül, amely a polgári törvénykönyvnek a kereskedelmi jogra visszahatásából származik, ezúttal csak kettőre kívánok rámutatni. Az egyik a Kt.-nek a nem specifikus kereskedelmi jogi rendelkezésektől való megtisztításának a problémája (a), a másik a kereskedelmi jog elhatárolásának és ezzel kapcsolatban különösen a nem kereskedő társadalmi osztályokra történő alkalmazásának a kérdése (b). Mind a két kérdésnek mikénti megoldása szempontjából döntő fontosságú az, megvan-e alkotva a polgári törvénykönyv akkor, amidőn a Kt. tervbevett revizióját megvalósítani hivatott munkálatot életbe kívánjuk léptetni. ad a) Hogy egy államban a kereskedelmi jog mit foglal magában, törvényhozási célszerűségi kérdés, amely a kereskedelem fejlettségén felül kiváltképpen attól tügg, hogy az általános magánjognak szabályai kodifikálva vannak-e és hogy a kodifikált szabályok mennyiben elégítik ki a forgalomnak, különösen a kereskedelmi forgalom szükségleteit. Nyilvánvaló ugyanis,