Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 7. szám - Kereskedelmi jogunk reformjáról

DF TÚRY SÁNDOR KORNÉL ebben a kavargásában sok érték pusztul el, sok került meglátatlanul vissza a fenékre. Különösen* azok közül, akikben hiányzik a mások iránti kíméletlenség egyéniségük érvényesítésére, vagy akik nem haladnak a felszín felé törekvő áramlatokkal, hanem egyéni igazuk tudatában haladnak a maguk útján. De ha ily egyéniség mégis a hozzá méltó helyre jut, úgy ez azt jelenti, hogy a közélet az illetőtől még sokat vár. Juhász Andor erejének teljében van. Azt, amit vár tőle a közélet, beválthatja és be is fogja váltani. KERESKEDELMI JOGUNK REFORMJÁRÓL. írta: Dr. TÚRY SÁNDOR KORNÉL. A kereskedelmi jog természete hozza magával, hogy a tételes jogszabályok, amelyekben a kereskedelmi jog kifejezésre jut, rendszerint nem hosszú életűek. Feladata lévén ugyanis a kereskedelmi jognak, hogy a folyton változó, megnyugvást soha nem találó, szinte napról-napra újabb és újabb intézményeket kiforró kereskedelmi élet szükségleteit a lehető leggyorsabban kielégítse, — a régi jogszabályokat aránylag gyakran kel lfelváltaniok a felmerült újabb szükségletek kielégítésére alkalmasnak vélt újabb jogszabályoknak. E teoretikus megállapításra ugyancsak rácáfolni látszik kereskedelmi jogunk főforrása, az 1875 : XXXVII. tc.-be iktatott kereskedelmi törvény (Kt.), amely ebben az évben tölti be félszázados életkorát. Közelebbről vizsgálva azonban e tényt, az nem megcáfolója, hanem ellenkezőleg, megerősítője az említett megállapításnak. Mert ha akadna valaki, aki az említett tényből azt a következtetést vonná le, hogy a lefolyt 50 év alatt nem változott meg az a gazdasági légkör, amelyben a Kt. megszületett, nevezetesen, hogy nem változtak meg azok a gazdasági irányeszmék, amelyek uralkodtak a Kt. megalkotásakor; hogy az eltelt idő alatt új gazdasági szükségletek sem