Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

SZEMLE. smind további jogairól lemondott. Ilyenről csak kifejezett le­mondás esetén vagy pedig akkor lehetne szó, ha az eset körül­ményei erre határozott következtetést engednének. 5/1924. I. Jur. Wschr. 1925. évf. 6 füzet.) F. B. — Utólagos valorizáció. A Kúria egy ítéletében kimon­dotta: «hogy oly esetben, midőn az adósnak azon jogellenes magatartása, amely a bírói gyakorlat szerint alapot nyújt a valo­rizációra, a jogerős ítélettel való marasztalás után folytatódik azáltal, hogy az adós tartozását meg nem fizeti, tűri azt, hogy ellene hitelezője végrehajtást vezet, a követelésnek végrehajtás útján való behajtását is megakadályozza, akkor nincsen törvény­szerű akadálya annak, hogy az adós ezen vétkessége követ­kezményeként a követelés utólagosan valorizáltassék. Nem áll azonban ez a szabály akkor, ha a hitelező követelése valori­zációjára vonatkozó igényének fenntartása nélkül fogadta el az adóstól követelésének egészben vagy részben történt kifizetését, mert a teljesítés késedelméből eredő igény kártérítési jellegű, ebből folyóan az rendszerint csak akkor s annyiban érvénye­síthető, ha és amennyiben az ezen igényhez való jog fenntar­tása az adóssal szemben kifejezésre jut. Jogfenntartás hiányában tehát a hitelező ettől az igényétől elállottnak tekintendő s így az utólagos valorizációra való igényét sikerrel nem érvényesít­heti*). (P. VII. 2721/1924.) Egy másik ítéletében az utólagos valorizációra irányuló keresetnek helyt adott, mert felperes az alperes által teljesített fizetéseket csak fenntartással fogadta el. (P. VII. 2277/1924.) — A Kúria tehát az utólagos valorizáció kérdésében elvileg igenlő álláspontot foglal el s ettől csak a valorizálatlan összeg fenntartásnélküli elfogadása esetén tér el. Bárha ez a formalizmus minden bizonnyal bizonyos ellenérzést fog kiváltani, tagadhatatlan, hogy a jogbiztonság érdekében szükség van erre a megszorításra. F. B. — A bécsi magyar királyi követség jogtanácsosának kine­vezése. A Budapesti Közlönyben közzétett hirdetmény szerint a bécsi magyar királyi követség, a magyar királyi külügyminisz­térium felhatalmazása alapján, dr. Deutsch Maurus bécsi gya­korlóügyvédet .és hites magyar tolmácsot (Bécs, I. Stock im Eisenplatz No. 3.) magyar állampolgároknak Ausztria terü­letén működő bíróságok és egyéb hatóságoknál való képvise­letére követségi jogtanácsossá nevezte ki. — A londoni börtönügyi kongresszus. A Washingtonban 1910-ben tartott 8-ik nemzetközi börtönügyi kongresszus annak idején elhatározta, hogy legközelebbi ülésszakát 1915-ben Lon­donban fogja megtartani. A tervezett londoni kongresszust a 18*

Next

/
Thumbnails
Contents