Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

IRODALOM. teszik, hogy a hallgatók olcsóbban élhessenek Hágában, mint ahogy az bárhol másutt lehetséges. Valamennyi előadás nyelve francia; az intézmény természetével ellenkeznék az, hogy az előadások különböző nyelveken tartassanak. Az Akadémia látogatását mindenkinek, aki a jogtudomány nemzetközi vonatkozásai iránt érdeklődéssel viseltetik, a legmelegebben figyelmébe ajánlhatjuk. IRODALOM. Dr. Kovdts Andor: A; újabb büntetőtörvény-tervevetek és a\ eljárási elévülés félbeszakítása. Debrecen: Hegedűs és Sándor. ig2j. JI l. — A büntető elj árás elévülésének félbeszakítása, illetőleg ennek előfeltételei: élénken vitatott problémája a büntetőjogi irodalomnak. Szerző, aki behatóbban foglalkozott már e kérdéssel, ebben a füzetében rövid átnézetet nyújt egyrészt az újabb külföldi kodifikációs munkálatokról általában, másrészt az elévülés félbeszakításának ezekben nyert szabályozásáról. Szerző csak igen szűk körben tartja helyesnek az elévülési idő félbeszakíthatását. Mindenesetre sokkal szűkebb körben, mint ahogy a Btk. teszi. Rámutat arra, hogy bírói és ügyészségi túlbuzgóságból gyakran csak ci-ért indítványoznak, illetve tesznek egyébként teljesen indokolatlan intézkedéseket, hogy az elévülést félbeszakítsák. Az ilyen mesterséges félbeszakítást szerző nézete szerint lehetetlenné kell tenni. A német Gegenentwurf álláspontját tartja aránylag leghelyesebbnek ; ez a tervezet az elévülés félbeszakítását teljesen mellőzi s csak a Hauptverfahren tartamára szünetelteti az elévülést. Az elévülés félbeszakítását mindazonáltal szerző sem tartja teljesen kiküszöbölendőnek, hanem csupán a lehető legszűkebb körre óhajtja szorítani. Ennek a körnek határait a difesa sociale szabná meg; szerző elmés teóriája szerint nem az üldöző hatóságnak, hanem csak a tettesnek a cselekménye szakíthatná félbe az elévülést. Vagyis: félbeszakítanák az elévülést a tettesnek oly cselekményei, amelyek az ő társadalomellenes voltát tanúsítják. Jlv cselekményeknek pedig azok tekintendők, amelyek a büntetőtörvény szerint visszaesésnek minősülnek. (f.) Dr. Mes-lcny Artúr: «A csödönkívüli kénysbéregyezségrőlszóló törvény és rendeletek rendszeres magyarázata*. Második, teljesen átdolgozott és a bírói gyakorlattal bővített kiadás, Budapest, 1925. Tébe kiadóvállalat m. sz. kiadása. Meszlénynek a csődönkívüli