Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

DE VÁGI JÓZSEF békebeli jogszabályokat, mint ilyeneket tagadta meg vagy kivetkőztette őket való mivoltukból. Erre talán éppen ez a praxis adja a legjobb példát. Altalános jogelv az, hogy a hitelező az elévülési vagy magánjogi záros határidőn belül bármikor érvényesítheti jogait. Igaz, a Kúria ez alól a szabály alól mindig tett kivételeket ipl. MD. 1914, 231 ; 1924, ói ; MT. 1924, 57.), amelyekben a «hallgatólagos joglemondás* fogalmával operált, de ezek a döntések jogszabály erejére nem emelkedtek. Viszont állandó gyakorlat, 172. 119 és 460. E. H.-k\ hogy hosszabb időről felgyűlt kamatot, életjáradékot, tartást, baleseti járadékot a bíróság nem kezdettől fogva, hanem csak a kereset beadásának napjától ítél meg. Ezekben az esetekben azonban egészen más jogtételekkel állunk szemben : a nemo pro prasterito alitur elvével, valamint azzal a jogszabállyal, amelyet a következőképpen szövegeznék: Nem szabad jövedelemtételeket a; adósnál állaggá gyűjteni. Allagszámba menő, mondhatnám: egy darabból álló követelésnél azonban a jog nem ismer oly szabályt, amely szerint késedelmes jogérvényesítés jogvesztéssel járna. A Kúria gyakorlatában megnyilvánuló és fent ismertetett jogszabály helyes alkalmazását a HD. 1925, 2, III. alatt közölt kúriai ítéletben látjuk. A felperes ebben a perben nyugdíjfelemelést kért, még pedig négy évvel nyugdíjazása után. A Kúria a keresetindítástól fogva teljesen, tehát a nyugdíjazás napjának zürichi kurzusával valorizálta a felperes nyugdíját, viszont nem emelte fel a keresetindítás előtt lejárt nyugdíjrészleteket. Tarthatatlannak látom azt a felfogást, amely a marasztalás összegére lényegesen kiható jelentőséget tulajdonít annak, halasztott-e, szüneteltetett-e a hitelező tárgyalást. A Kúria shylocki szigort kíván a hitelezőtől, azt, hogy minden más fontosabb, produktívabb dolgát félretéve, minden energiáját adósa üldözésére fordítsa. Ezzel szemben nézetem szerint a jogrendszer a nem földöntúlian tökéletes, esetleg kissé hanyag, vagyis: a mindennapi emberre van szabva. Arról is megfeledkezik a Kúria, hogy a perlés késleltetését konkrét okokon kívül (adós ismeretlen helyen tartózkodik, felek egyezkedtek, adóson nincs mit behajtani; igen sokszor a jog, sőt legtöbbször éppen a valorizációs praxis bizonytalansága idézte elő; a felek nem voltak kötelesekarra, hogy akkor, amikor a bírói gyakorlat kedvezőtlen volt rájuk nézver fejjel menjenek neki a falnak. A per folyama alatt előterjesztett valorizációs kérelem speciálisan kedvezőtlen elbírálása ellentétben van azokkal a gondolatokkal, amelyek az eshetőség elvét nem ismerő Pp. számos;