Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

2l8 DE VÁGI JÓZSEF 4. De lege ferenda szempont. Mérsékelt valorizáció. Ha a bírónak semmi más feladata sem volna, mint a jogtételekből a logika segélyével levonni a következményeket és azután »fiat justitia, pereat mundus» : akkor kétféle megoldás képzelhető el: vagy a «korona — korona» elve, vagy pedig — és ez a helyesebb nézet — az identitási teória, a ioo°/o-os valorizálás; minden egyéb megoldáshoz, nevezetesen mindazoknak a káros következményeknek enyhítéséhez, amelyeket bármelyik elv merev alkalmazása maga után von, csak a törvényhozónak, nem pedig a bírónak volna joga. A törvényhozóra tartoznak jelesül annak a szempontnak a mérlegelése, hogy az általános elszegényedés épp úgy indokolttá teszi a valorizáció mérséklését, mint az egyes adós fizetésképtelensége az ő tartozásainak aránylagos csökkentését.* Minthogy a törvényhozó hallgat, a bíró úgy érzi, hogy ő van hivatva annak a pótlására, amit a törvényhozó elmulasztott. Ezt teszi vagy úgy, hogy nyíltan megmondja; hogy «méltányosságból » csökkenti a valorizációt, vagy pedig formális szempontok leplébe burkolódzik és oly fordulónapokat választ, hogy azok révén a «valorizációs többlet» megoszlik a felek közt. Ezt a kérdést néha — egész helytelenül — a «valorizálás mértéke» cím alatt tárgyalják; holott nem a valorizációs kulcsról van itt szó, hanem arról', hogy a helyesnek bizonyult valorizációs kulcs alapján megállapított összeg egyrészét az adósnak elengedjük. A mérsékelt valorizáció nem más, mint követelések részleges bírói elengedése. III. Valorizálás jogcím és fá^is szerint. A magyar bírói gyakorlat szerint általában háromféle szemponton fordul meg, vájjon a Kúria valorizál-e vagy sem. 1. A; adós személye; a MAV.-val és általában a magyar állammal és más közjogi testületekkel szemben a mi bírói gyakorlatunk vagy egyáltalában nem vagy csak sokkal súlyosabb * Érvényesül-e az adós csökkent teherviselő képességének szempontja értéktartó jószág szolgáltatására irányuló perben? Az aranyrendelet igenis figyelembe veszi ezeket a szubjektív szempontokat ; az értéktartó szolgáltatásra irányuló háború előtti időből eredő követelések egy másik jelentős csoportja: a békeszerződési clearing alá eső adósságok tekintetében a magánadós a belső kiegyenlítési törvény alapján ex lege részletfizetési kedvezményt élvez. Ha a kötelesrész természetben járna, vagy más családi és örökjogi tartozások természetben volnának kielégitendők, az a hitelezőre nézve természetesen előnyt jelentene a — mérsékelten — valorizált pénzbeli kielégítéssel szemben. A késedelmes jogérvényesítés követelésmérséklő hatásai néha értéktartó jószág szolgáltatására irányuló perben is alkalmazást nyernek ; effektív csehkoronára menő perben (P. IV. 1315/1924, JK 1924, i$2.) a jogérvényesítésben késedelmes telperes elveszti azt a iöbbletet, amelyhez a csehkorona világpiaci értékemelkedése folytán jutna, de csorbítatlanul megkapja a leiáratkori svájci frank-egyenértéket. Gazdatiszt, aki terményjárandóságát későn érvényesíti, csak készpénzbeli egyenértékei kap a keresetindítás napja szerint valorizálva. (MD. 1924, 41 ; 1925, 4-)