Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Késedelmes jogérvényesítés és valorizáció

KÉSEDELMES JOGÉRVÉNYESÍTÉS ÉS VALORIZÁCIÓ. 2 1 X 3 i-i alkotmány 9. §-a értelmében addig, míg ott a közigazgatási bíróság meg nem szerveztetik.1 Az elszász-lotharingiai alkotmánytörvény azonban még tovább is ment, amikor az összeférhetetlenségi ügyekben is a közigazgatási bíróságra ruházta az ítélkezést. S ezzel kapcsolatban felvetjük a kérdést, hogy nem volna-e tanácsos a parlamentnek ezt a nálunk is annyi herce-hurcára alkalmat szolgáltató funkcióját, amely alapjában nem más, mint bírói hatáskör, szintén a közigazgatási bíróságra ruházni. Ezzel csak újabb lépést tennénk az igazságosság és a jogállam eszménye felé, amelyről Gneist mondotta, hogy «Rechtsstaat ist die VerwaltungsgerichtsbarkeitD. KÉSEDELMES JOGÉRVÉNYESÍTÉS ÉS VALORIZÁCIÓ.2 írta : Dr. VÁGI JÓZSEF. I. A valorizáció kifejlődése. A prevalorizációs korszak. A pénzromlásból származó problémák már jóval tudatossá válásuk előtt felmerültek. A vita még ekkor látszólag nem valorizációs kérdések körül, hanem a békebeli jog problémái körül forgott: pl. vitás volt maga a lehetetlenülés kérdése, vagy az, hogy a kártérítés pénzben jár-e vagy természetben; hogy aki dologkárt szenvedett, köteles-e fedezni magát stb. Nagy jelentőségük volt ebben a korszakban a fordulónap-kérdéseknek; ezeken sokszor több száz százalékos külömbségek multak, holott rendeltetésük az volt, hogy csekély ingadozásokat küszöböljenek ki. Utalok «a lejárat-fizetés» kérdésére, vagy arra a problémára, hogy a kártérítés nagysága mely időpont szerint határozandó meg (kártétel, keresetindítás, elsőfokú, — jogerős ítélet, végrehajtási foglalás, fizetés, illetve az az időpont — vasúti perekben, — amelyben a károsult az elvesztett dolgokat az alperestől kapott pénzen újból beszerezheti), a perérték-kérdésekre. Ennek a korszaknak jellemző sajátsága az, hogy a\ értékmérő változásából eredő jelenségeket azonosaknak veszi azokkal a — 'a 1 L. szerzőtől «Ein Beitrag zur Wahlprüfungsorganisation». Blátter für vergleichende Rechtswissenschaft Jahrg. VIII, 1922, S. 44 f. 2 Rövidítések: HD.= Hiteljogi Döntvénytár, MD.= Magánjogi Döntvénytár, PD.= Perjogi Döntvénytár, HT.= Hiteljog Tára, MT.=Magánjog Tára, KJ.=Kereskedelmi Jog, JK.= Jogtudományi Közlöny. Az évszámok utáni számok JK-nál lapszámok, különben esetszámok.