Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - A választási bíráskodás

A VÁLASZTÁSI BÍRÁSKODÁS. 207 gári bíróság («High Court of Justice»j «Common Pleas» ügyosztályára bízta. Franciaországban korábban végső fokon ugyancsak a király bíráskodott a vitatott választási ügyekben és csak amikor 1789-ben összeültek az «États Généraux», vált legfontosabb kérdéssé a «vérification des pouvoirs«. A nemzetgyűlésnek azonban első legnagyobb vívmánya volt, hogy a kormányzat kezéből magához ragadta tagjai igazolásának jogát. E világtörténelmi nevezetességű esemény óta mint a «pouvoir constituant» alkotórésze elvitathatatlan jogként szerepel a kamara jogai között. A francia alkotmányjogi eszmékkel együtt ez a gondolat is diadalmasan bevonult úgyszólván valamennyi kontinentális államjogi rendbe. A világháborút követő forradalmi jogalkotás még szívesebben tért vissza a francia mintához nemcsak az új alkotmányokban (mint pl. az oláh alkotmány 1923 március 28-áról 44. cikkében; a alkotmány 1922 február 15-érői 18. cikkében; az és%t választójogi törvény 1920 július 2-áról 90. §-ában), hanem még olyan államokban is, amelyek már régebben igen helyesen független bíróságra bízták a választások fölött a bíráskodást. Ezek közt első helyen éppen hazánkat kell fölemlítenünk, amelynek nemzetgyűlése, hogy szuverénitása még látszólag se érintessék, sietett tagjainak igazolását kizárólagosan magához ragadni, nem ismerve el a m. kir. Kúriának régebbi törvényeinkben biztosított ezirányú jogkörét. Ugyanígy rendelkezik Jugoszlávia alkotmánya is 1921 június 28-áról 76. cikkében, jóllehet az 1901 április 6/19-i szerb alkotmány 46. cikkében már előzőleg a bírói rendszert vezette be. Szinte egészen kivételes jelenség ebből a szempontból a Németbirodalom weimari alkotmánya 1919 augusztus 1 1 - érői, amely 31. cikkében, ellentétben a forradalmi jogalkotásokkal, elveszi a birodalmi gyűléstől eddigi önigazolási jogát s a vitatott választásokról a döntést egy külön erre a célra szervezett független választási bíróságra ruházza. Jól esik ezzel kapcsolatosan arra gondolnunk, hogy e szabályozáshoz a helyes elméleti szem-