Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Észrevételek a korlátolt felelősségű társaságról készült törvénytervezethez

202 Df DOROGHI ERVIN rülendő. Azok a szempontok, amelyek a részvénytársaságoknál az elsőbbségi jog feltétlen megadása ellen felhozhatók, elsősorban a korlátlan terjeszkedés lehetőségének megadása, — a korlátolt felelősségű társaságnál nem lehetnek döntők. Itt semmi szükség sincs arra, hogy ezt a jogcímet, amely hangzatos szólamokkal tarkítva a részvénytársaságnál is gyakran csak ürügy, megadjuk a mindenkori többségnek ahhoz, hogy a kisebbség üzletrészeit fokozatosan elértéktelenítse. A társaság feloszlására vonatkozó intézkedések közül már fenntebb szóvátettem néhányat (az egyes tag kizárási lehetőségét, a kir. ügyész kereseti jogát, mely utóbbit mellőzendőnek tartomi. A tervezet ötödik fejezetének címe a társaság «semmisnek nyilvánításáról)) is szól, de a szöveg ezt a kérdést egyáltalán nem tárgyalja. A társaságok feloszlására vonatkozó törvényes rendelkezések nálunk is, másutt is a társaságok egyéb fajainál is hiányosaknak bizonyultak. A társasági szerződések gyakorlata kiegészítette a törvényes szabályozást, több módon. A gyakorlat által teremtett pótszerek közül kodifikácíóra is alkalmasnak látszik a közkereseti társasági és alkalmi egyesülési szerződéseknek az a szokásos kikötése, amely az üzletrészeknek a társtagok között zárt árverésen való értékesítését írja elő akkor, ha a társasági viszonyt meg akarják szüntetni. Közérdek, hogy egészséges vállalatok a társtagok közti egyenetlenkedések miatt ne oszoljanak fel, ha továbbfolytatásuk lehetősége megvan. Az üzletrész elárverezése bevált módszer, amely a vállalat megszűnését elkerülhetővé teszi. A részletekkel itt nem foglalkozom, csak az elvi kérdést óhajtottam felvetni. A feloszlás fejezetéből megemlítendő, hogy a tervezet 80. §-a üzletvezető társtagoknak szolgálati viszonyból eredő követeléseire csődbeli előjogokat nem ad. Azonkívül kizárja, hogy társtagok a társasági viszony, vagy a társaságnak nyújtott hitel alapján keletkezett követeléseiket csődben érvényesíthessék és az ilyen követelésekre a csődnyitást megelőző éven belül kapott fizetések visszatérítésének kötelezettségét írja elő. Ezek az