Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5-6. szám - Észrevételek a korlátolt felelősségű társaságról készült törvénytervezethez

ÉSZREVÉTELEK A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁGRÓL. 191 téti társasággal szemben, hogy összes tagjai korlátoltan felelnek. A szövetkezettel szemben, hogy tőkéjének állandósága a tagok változása mellett is biztosítva van. A részvénytársasággal szemben, hogy elkerüli a részvénytársaság alapításával és működésével kapcsolatosan a közbizalom érdekében mulhatlanul szükséges biztosítékokban rejlő formalizmust és nehézkességet és az ellenőrzéssel kapcsolatos költséget, amelyet a részvényjogi reform előreláthatólag fokozni fog. Az osztrák törvény indokolása úgy írta körül a korlátolt felelősségű társaságot, hogy az részvénytársaság részvény nélkül és betéti társaság beltag nélkül. Ha ezt a két irányban való kapcsolatot ki lehet egészíteni azzal a további két kapcsolattal, hogy ez a társasági forma egyúttal közkereseti társaság személyesen és egyetemlegesen felelős társtag nélkül és szövetkezet, hol a változó tagok mellett is állandó marad a vállalati alaptőke és ha mindezeknek a szempontoknak a megvalósítása sikerül, akkor megtaláltuk azt a formát, amely a középvállalatok részére a legtöbb előnyt egyesíti. A magyar törvénytervezet főkép az osztrák törvényre támaszkodik és minthogy ez utóbbinál, szemben a német törvénynyel, az individualisztikus szempont prevaleál, a tervezetben is az utóbbi domborodik ki. A társaság alapításának leglényegesebb része a társasági szerződés megkötése. Ezt éppen úgy, mint a szerződés bármely módosítását a tervezet közokirati formához köti. Nézetem szerint teljesen feleslegesen, mert ez a feleknek csak indokolatlan költségtöbbletet okoz. A hitelességet magánokirat alakjában létrejött szerződésnek a cégbíróságnál való bemutatása és megőrzése is biztosítja. Bejegyzett társaságoknál a szerződés alaki kellékhiányára való hivatkozást a 16. § úgyis kizárja. (Az akarathiány miatt való megtámadást e szakasz az ötödik fejezetre való utalással intézi el, amely a társaság feloszlásával foglalkozik, de amelyben az utalás szerint megoldandó kérdés éppen úgy, mint a tervezet egyéb részeiben sem tárgyaltatik.) Ma részvénytársasági alapításnál sem kívánjuk sem az alapszabályok, sem az alakuló