Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 5-6. szám - Észrevételek a korlátolt felelősségű társaságról készült törvénytervezethez
ÉSZREVÉTELEK A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁGRÓL. I 8j A német és az osztrák rendszerek egységesítésére vonatkozó tárgyalások, amelyekkel a $ i-ik és 3 2-ik német jogászgyűlés és a középeurópai gazdasági egyesületek 1914. évi budapesti konferenciája foglalkozott, a jogfejlesztés iránya gyanánt a több részlet tekintetében kétségkívül tökéletesebben megszerkesztett osztrák törvényre mutattak rá, mint követendő példára. Az ezen túl menő javaslatok szétágazóbbak, semhogy egységes vélemény kialakulására lehetne belőlük következtetni. Törvényhozási reformmá e javaslatok még nem sűrűsödtek. Németországban csak az alaptőke és az üzletrész összege lett a márka értékcsökkenésével kapcsolatban törvényhozásilag újból szabályozva, még pedig az aranymérlegről szóló utolsó rendelkezések szerint 5000 aranymárkás alaptőkeminimummal és 50 aranymárkás legkisebb üzletrésszel. Az osztrák törvényhozó tovább ment. Az összeomlás utáni inflációs korszak alatt a kétes alapítások sora nyugtalanította az ország gazdasági életét. Ezeknek jórésze — 1919-től 1923 október végéig nem kevesebb, mint 5929 vállalat — a korlátolt felelősségű társaság formáját választotta. Ennek az áradatnak az 1924 július 4-iki novella azzal kívánt gátat vetni, hogy egyrészt az alaptőke minimumát 200 millió osztrák koronában állapította meg, az egyes üzletrészek minimumát 15.000,000 koronában, másrészt szabályozta a természetbeni és készpénzbeli betétek egymásközti viszonyát. Az új szabályozás szerint a természetbeni betét nem haladhatja meg az alaptőke felét. Kivételnek csak legalább öt év óta működő olyan vállalatok tekintetében van helye, amelyek úgy alakulnak át korlátolt felelősségű társaságokká, hogy üzletrészeik az eddigi tulajdonos, vagy legszűkebb családtagjai kezében maradnak. Ugyanerre a körre szorítkozik az így átvett üzletrészek átruházhatósága az új társaság első üzjeti évének tartamára. Más országok is ismerik a korlátolt felelősségű társaság intézményét. Például Dánia, ahol azonban ennek a társasági formának az igen liberális részvényjogi szabályozás miatt kevés gyakorlati értéke volt. Az olasz és francia kísérletek fiatalabbak, 13*