Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kornis Gyula történetfilozófiája [könyvismertetés]

SZEMLE. .83 pénzintézeti betét, pénzhozomány, életbiztosítói stb.). Az előadó szerint ezen a téren a gazdagodás elvével kellene operálni. Tömegjelenségek (kötvény- és betéttartozások, biztosítások viszont törvénnyel rendezendők. E rendezés kulcsa a jelzálogi tartozásoknak szerény mértékű felértékelése, melyet morális szempontok is követelnek. E részben ráutalt az előadó a valorizációs kérdések végleges rendezésének a Német Birodalomban most folyó előkészületeire. A kir. Kúriának nagy érdemei vannak a körül, hogy óvatosan és mégis sikeresen küzdött meg sok téren az inflációs káosszal. De mindent mégsem lehet a bírótól várni. —• A Magyar Jogászegylet büntetőjogi osztályának ülésén. melyen dr. Angyal Pál elnökölt, dr. Kováfs Andor debreceni egyetemi tanár a csehszlovák büntetőtörvény könyv tervezetéről tartott előadást febr. 7-én. A tervezet előadása történetének — melyet a Jogállam olvasói ép az előadó ismertetéséből ismernek (,1924 októberi füzet) — vázolása után az előadó sorra vette a tervezett Btk. általános részének fontosabb és újszerűbb rendelkezéseit. Ilyenek pl. a következők : A bűntettet a vétségtől elválasztó momentumot a tervezet nem az eredmény súlyában találja, hanem a cselekmény indítékában s ehhez képest bűntettet csak a kíméletlen nyereségvágyból, durvaságból, aljas indokból stb. elkövetett cselekmények képeznek, egyéb cselekmények ellenben — bármily súlyos is az eredmény — csak mint vétségek lesznek büntetendők. Ugyanez a szubjektivista álláspont látszik meg a tervezet azon rendelkezésén, mely a kísérletet elvileg ugyanúgy bünteti, mint a befejezett cselekményt. Nemcsak a bűntettek, hanem e vétségek kísérletei is minden esetben büntetendők. Az alanyi bűnösségnek a kódexekben eddig szokásosan megkülönböztetett két faja (szándék—gondatlanság! helyett e tervezet három alakját ismeri az alanyi bűnösségnek, nevezetesen a szándékot, tudatosságot és gondatlanságot. Részletes és többé-kevésbbé ujdonságszerűen ható intézkedések találhatók a tervezetben a korlátozott beszámíthatósái;ról, az elévülés miként számítandóságáról stb. A büntetési nemekről szóló fejezetből kiemeljük, hogy az új Btk. szerint halálbüntetést csupán statáriumban lehet majd kiszabni. Büntetti szabadságvesztés a börtön (1 hónaptól 20 évig vagy életfogytiglan . vétségi a fogház (14 naptól 15 évig); a fogház magas maximuma abban leli indokát, hogy a tervezet szerint objektive igen súlyos cselekmények is csak vétséget képeznek, ha nem aljas indokból követtettek el. ily erős jogsérelmek megfelelően megbüntethetése végett tehát a fogház felső határa a lehetőségig