Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Kornis Gyula történetfilozófiája [könyvismertetés]

SZEMLE. '77 igénybe az egyéb — aktív bírákkal működő választott bírósá­gokat, vall amellett, hogy a tőzsdebíróság — közismert lassú menetével — nem látja el kellőképpen azt a funkciót, melyet a kereskedővilág a választott bíráskodástól vár. Hogy mi tette nálunk aktuálissá az aktiv bírák kiszorítását a választott bíró­sági bíráskodás teréről, ezt nem tudjuk határozottan. A törvény­javaslat maga ezt az intézkedést nem tartalmazta és így az in­dokolásban nincs is nyoma annak, mi vezette a törvényhozót. Azok az érvek, amelyek a nemzetgyűlésen elhangzottak, aligha fedik e § megszavazóinak komoly indokait. Meg vagyunk győ­ződve, hogy ha nem hirtelenében, a nemzetgyűlés ülésén vetik be ezt a kérdést, hanem kellőképpen előkészítik, az igazságügyi kormány módot nyert volna arra, hogy a bíráknak részvételét a választott bíróságokban megfelelően szabályozza anélkül, hogy egyenest kirekesztette volna abból a bírákat. Ez lett volna is a kívánatos megoldás. Attól tartunk, hogy a választott bírósági intézmény, mely olyannyira kívánatosan indult fejlődésnek a legutóbbi években, nálunk el fog csenevészedni, mert nélkü­lözni fogja azt a tekintélyt, amelyet a bírák részvétele adott az intézménynek. —ai. — A baleseti járadékok valorizálása. A baleseti járadéko­sok nagy tömegének nyomorúsága három éven át döngette a Kúria teljesülése jogyegységi tanácsának kapuját. Végre, úgy­látszik, meghallgatásra lel a nyomorgók jajjá: a VI. tanács lelki­ismerete újra a teljesülés jogegységi tanácsa elé viszi a harmad­félév előtti döntvényt, mely a baleseti járadékok valorizálását kizárta. Nem kételkedünk benne, hogy — immár minden pol­gári tanács áttérvén a valorizációra — a balesetjáradékosok panaszát orvosolni fogja a Kúria és mellőzi a drákóinak bizo­nyult méltánytalanságot, mely miatt ma is 46 és 62 koronákat (mondd: mai harminchat és hatvankét papirkoronákat> kapnak kézhez a balesetjáradékosok — olyan postai utalványokon, melyek kézbesítési díja 700 korona. A jogegységi tanács ülését a Kúria elnöksége június 13-ára hívta össze. Csak három hónapmulva fog tehát a Kúria e kérdésben határozni. Olyan kérdésben, mely ezreknek éhezését van hivatva megszüntetni. Az az érzésünk, hogy talán nem volna méltánytalan e három hónapi határidőnek meg­rövidítése, — ép azokra a nyomorgókra tekintettel, akik a pol­gári tanács teljes ülésétől várják az éhségtől való megváltatásu­kat. Ahogy Madách mondja : «Itt gyors se gély kell...» —ai. — A% ági vagyon kérdésében ezen hasábokról is sürget­tük a kir. Kúria mielőbbi állásfoglalását. Éppen ezért megemlé­kezünk a joggyakorlatnak arról az eseményéről, hogy a Kúria

Next

/
Thumbnails
Contents