Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - A Kúria joggyakorlata a szolgálati viszony kérdéseiben. 2. [r.]

A KÚRIA JOGGYAKORLATA A SZOLGÁLATI VISZONY KÉRDÉSEIBEN . I $ } A büntetőbíróság által hivatalvesztésre ítélt és ez alapon a létszámból törölt alkalmazottra a közkegyelem hatálya, mint nem magánjogi hatály, ki nem terjed. (P. II. 2184 '92^ p- U2997/1924). 3. Fegyelmi eljárás. Az icj^rXVII. tc. 39. §-a értelmében terheltnek, vagy védőjének elmaradása a tárgyalás megtartását rendszerint nem akadályozza, de ha szolgálatból való elbocsátást kellene kimondani és a terhelt sem védőiratot nem adott be, sem személyesen, vagy védő által képviselve meg nem jelent: a tárgyalásra új határnapot kell kitűzni és erről a terheltet azzal kell értesíteni, hogy a bíróság az új határnapon a tárgyalást mindenesetre meg fogja tartani. A törvény eme rendelkezéséből kétségtelen, hogy oly esetben, midőn elbocsátást is ki lehet mondani: a terhelt védekezése nélkül az első tárgyalást nem lehet megtartani, hanem új határnapot kell kitűzni; továbbá, hogy az elbocsátó határozat a terhelt védekezése nélkül nem akkor mondható ki, ha előzetesen már tárgyalás tartatott, hanem akkor, ha az első tárgyalási határnapon meg nem jelent és egyébként sem védekezett terheltnek újabb mód és alkalom nyújtatott védekezésének előterjesztésére, de ő ezzel az alkalommal sem élt; mert a törvény a terheltnek kívánt kétszer alkalmat adni a védekezésre és nem a fegyelmi bíróságnak a kétszeri megfontolásra. (P. I. 6116/1924:, 1925. jan. 25.) Az illetékes fegyelmi bíróság a vasúti alkalmazottat fegyelmi vétség miatt büntetésből való elbocsátással sújtotta. Az alkalmazott első újrafelvételi kérelme elutasíttatott; a második újrafelvételi kérelemnek a proletárdiktatúra idejében ugyan, de az illetékes fegyelmi bíróság szabályszerű eljárás alapján hely adott és elbocsátás helyett pénzbüntetést és áthelyezést mondott ki. A vasút azonban alkalmazottját vissza nem helyezte, mire ez harmadszor is újrafelvételi kért, amely alkalommal a fegyelmi bíróság a korábbi újrafelvételi határozat figyelembe vétele nélkül folyamodót újrafelvételi, kérelmével elutasította és az elbocsátás büntetését tartotta fenn. A Kúria a harmadízben eljárt fegyelmi bíróságnak azt a határozatát, mely a szintén jogerős korábbi (második újrafelvétel során hozott) fegyelmi határozatát nem létezőnek tekintve jött létre, a jogerős határozat figyelmen kívül hagyása miatt törvénytelennek és magánjogi hatással nem bírónak nyilvánította, mert a vasút részéről a fegyelmi határozat súlyosítása iránt újrafelvételnek nincs is helye és amennyiben az alkalmazott ügyének újrafelvételét harmadízben is kérte, ennek a kérelemnek alapJogállam. XXIV. cvf. 4. íüz. I I