Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám - Az osztrák-magyar igazságügyi viszonossági gyakorlat a dualizmus megszűnése óta

D? SZONDY VIKTOR polgárok a magyar bíróságok előtt minden különös, az általános szabálytól eltérő korlátozás nélkül felléphettek perbeli fél gyanánt és ilyenek gyanánt szerepelhettek polgári perekben másik állam területén alakult jogi személyek is, amennyiben a magánjog szerint jogképesek voltak. Ezt a tényleges gyakorlatot minden változtatás nélkül fenntartottuk. II. Perköltségbi%tosíték adósa alól mentesség. A perköltségbiztosíték szükségtelenségét a magyar bíróságok előtt peres félként fellépő osztrák állampolgárokkal szemben a m. kir. igazságügyminiszter 191 ^ jan. 18-án 1600/1915. I. M. szám alatt kelt rendeletének 2. ij-a szabályozta (1. Bp. Közi. 1915 jan. 19-i sz. és I. Közi. XXIV. évf. 1. sz.). Ausztriában legutóbb az osztrák cs. és kir. igazságügyminiszter 1915 január 4-én kelt rendeletének (1915. évi Osztrák Birodalmi Törvénylap 4. sz.) 1. pontja mondotta ki, hogy az osztrák bíróságok előtt polgári perekben felperesként fellépő magyar állampolgárok az osztrák polgári perrendtartás 57. §-ának 1. pontja alapján mentesek a perköltség fedezésére szolgáló biztosíték adásának kötelezettsége alól. A perköltségbiztosíték kérdését ezt megelőzőleg a magyar részről 1897 december 22-én 71,391. szám alatt kelt magyar igazságügyminiszteri, osztrák részről pedig 1897 december 13-án kelt osztrák cs. kir. igazságügyminiszteri rendeletek szabályozták. Az újabb kölcsönös nyilatkozatok kiadását 1915-ben az a körülmény indokolta, hogy Magyarországon életbelépett a polgári perrendtartásról szóló 1911 : I. tc. és szükségesnek mutatkozott minden kétség eloszlatása, hogy dacára a kodifikatorius reformnak, a korábban fennállott viszonossági gyakorlatban semmiléle vonatkozásban nem következett be változás. Az osztrák polgári perrendtartás életbeléptető törvény XXIV. fejezete a magyar állampolgárok egy bizonyos csoportjára vonatkozó és a viszonossági gyakorlattól független törvényes szabályt tartalmazott, amely szerint azok a magyar állampolgárok, akik az álló hadsereghez, haditengerészethez, vagy a