Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A Kúria joggyakorlata a szolgálati viszony kérdéseiben. 1. [r.]

AKÚRIA JOGGYAKORLATA A SZOLGÁLATI VISZONY KÉRDÉSEIBEN. I 2 J vagy ha ily megállapodás létre nem jött, az elszakított telephelyen érvényben levő jogszabályok a végkielégítés és felmondási idő, valamint az üzletátvevő felelőssége tekintetében megegyeznek-e az üzletátvétel idejében érvényben levő jogszabályokkal ; mert csak ennek alapján lehet eldönteni, vájjon az alkalmazottnak az átvevőnél folytatott szolgálata ugyanannak a szolgálati viszonynak a munkaadó jogutódjával való folytatása-e, amely az alkalmazott jogain és kötelezettségein mitsem változtatott, avagy az eredeti munkaadóval szemben fennállott régi szolgálati viszony megszüntetése mellett más feltételekkel való új szolgálati viszony létesítése-e; és hogy az üzletátruházás a munkavállalót más, kedvezőtlenebb helyzetbe hozta-e és vájjon alperesnek, mint korábbi munkaadónak, felelőssége mennyiben maradt fenn. 'P. II. 100/1924.) Abban az esetben, ha a végkielégítési igény az üzletátruházóval szemben a munkavállalót megillette és erről az átvevő az átvételkor tudott: ezért ő is felelős. iP. II. 8174 1922. XII. Valorizáció. Erre vonatkozóan a gyakorlatot más helyen állítottam össze 1 és így e helyütt csak arra utalok. Ujabb időben egyre pregnánsabban jut kifejezre a Kúria gyakorlatában az az elv, hogy a munkaadó, ki jogos ok hiányában felmondás nélkül elbocsátott alkalmazottjának a felmondási időre járó illetményeket az IT. 97. §-a ellenére nem azonnal fizeti ki, vétkes késedelembe esik és ezért a pénzromlással járó káros következményeket az elbocsátástól, ha pedig az alkalmazott a keresetindítással indokolatlanul túlságosan hosszú ideig késik, a kereset beadásától kezdve a munkaadó viselni tartozik. P. II. 3654/1924., P. II. 5870/1924., P. II. 2876 1924. Ezt a gyakorlatot fenntartotta a Kúria egyes fellebezési bíróságoknak ama gyakorlatával szemben is, hogy vagy egyáltalában nem valorizálnak és csak az 1923 : XXXIX. tc. 2. §-ában meghatározott magasabb késedelmi kártérítést ítélik meg, vagy csak az 1923 : XXXIX. tc. életbelépéséig valorizálnak, azontúl pedig a magasabb késedelmi kártérítésben marasztalnak. A Kúria e helyett a valorizálás mellett a mérsékelt kártérítést is a késedelmi kamat erejéig korlátozza. 11923: XXXIX. tc. 5. §. XIII. Fegyelmi eljárás. A rendes bíróság hatáskörébe tartozó kérdés, vájjon a fegyelmi határozat szabályszerűen hozatott-e és az abban megállapított tények olyan fegyelmi vétségeknek tekinthetők-e, melyek e természetüknél fogva a büntetésből való elbocsátást, vagy nyugdíjazást maguk után vonhatják ; 1 Jogt. Közlöny 1924. évf. 24. sz.