Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1-2. szám - A bírói függetlenség. 1. [r.]

A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG. írta: VARGHA FERENC. I. Szenzációs bűnpörökkel kapcsolatosan mostanában sok szó esett a bírói függetlenségről, azonban akik azt védték, dogmának tekintették, mely a kritikát nem tűri, akik támadták azok pedig olyan bálványnak nézték, amit le kell dönteni, mert bizonyos egyéneknek s csoportoknak kényelmetlen, miután circulusaikban a megközelíthetetlen bírói függetlenség zavarja. Sajnos a bírói függetlenség körül lezajlott szó- és sajtóharcban egyről felejtkeztek meg, annak tisztába hozásáról s elemzéséről, hogy tulajdonképen mi a bírói függetlenség lényege. Pedig, ha küzdünk valami ellen vagy védjük azt, első sorban a támadás vagy védelem tárgyát kell lényegében, a maga valóságában megismernünk,* enélkül minden küzdelem Don Quichotte szélmalom harcára emlékeztet. A bírói függetlenséget fogalmilag nem határozzák meg törvényeink, de annál inkább körülbástyázzák azt törvényes intézkedésekkel. A bírói függetlenség tehát adva van a kollektív tudatban ép úgy mint más erkölcsi s társadalmi javak és értékek, melyeket védenek a törvények, de azok lényegét fogalmilag nem határozzák meg. Ilyen az Isten s vallásos tisztelet fogalma a Btk. 190., 191. §-ában; a becsület fogalma, amit a törvény a közmegvetés, becstelenítés, lealacsonyítás s megszégyenítés ellen véd B. v. t. 1., 2. §); a hitel mibenléte, aminek veszélyeztetését vagy csökkentését bünteti a törvény (B. v. t. 24. §); a gyűlölet pszihológiai ismérve izgatásnál (172. §); a magyar állam * Értesülésem szerint az Országos Bírói s Ügyészi Egyesületnek mult év őszén Debrecenben tartott közgyűlésén dr. Székács Aladár közig, bíró igen érdekes s alapos előadást tartott a bírói függetlenségről. Sajnos az előadás nyomtatásban nem jelent meg s így ahhoz reflexiókat sem fűzhetek, miután tartalmát nem ismerem. Jogállam. XXIV. évf. 1—2. füz. 1