Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 3. szám - Rádió-jog
Dl SÁNDORFI KAMILL egyezmény a szárazföld és a tengeren levő hajók közt való nyilvános forgalomban kötelezővé teszi a parti állomásokra és a fedélzeti állomásokra a rádió-telegrammok kölcsönös kicserélését, a fedélzeti állomások egymásközötti forgalmában rádiótelegrammok váltását, de fenntartja az egyes államok jogát arra, hogy a parti és fedélzeti állomásokon különleges rádió-telegrafálás végett akár titkos berendezéseket is létesíthessen — ami egymagában is a szuverénitásról való lemondás cáfolata —r fenntartja az egyes államok jogát arra, hogy megállapíthassák, mily feltételek alatt engedik meg a rádió-telegrammok küldését olyan parti vagy fedélzeti állomástól vagy állomáshoz, amely az egyezmény határozatai alá nem esik — ami ebben a tekintetben a teljes szuverénitás fenntartása —; a tisztán .szárazföldi forgalomban kimondja ugyan, hogy azok a stabil állomások, melyek szárazföld és szárazföld közti levelezésre szolgálnak, nem tagadhatják meg a rádió-telegrammoknak más stabil állomással való váltását ennek az állomásnak a rendszere miatt, de mindegyik ország teljes szabadsággal szervezheti az állandó pontok közötti levelezésre vonatkozó szolgálatot és határozhatja meg, hogy az e szolgálatra rendelt állomások minő levelezést folytathatnak — amely rendelkezések a belföldi levegőtérre vonatkozó teljes szuverénitást foglalják magukban — ; végül ennek az egyezménynek 17. cikke fenntartja többek között az évi szentpétervári nemzetközi távirda-egyezmény (i87^:LXVL törvénycikk) VII. cikkének rendelkezését, mely szerint a szerződő felek fenntartják maguknak a jogot, hogy az állam biztonságát veszélyeztető, az ország törvényeivel ellenkező vagy a közrendbe és erkölcsiségbe ütköző magántáviratok továbbadását feltartóztathassák, fenntartja továbbá a nemzetközi rádiótelegrafiára is a most említett szentpétervári egyezmény VIII. cikkének rendelkezéseit, mely szerint mindegyik kormány fenntartja magának, hogy ha szükségesnek látja, a nemzetközi távírda-szolgálatot, akár általában, akár csak bizonyos külön vonalakon vagy bizonyos fajú közleményekre nézve a szerződő kor-