Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 3. szám - Rádió-jog
Df SÁNDORFI KAMILL tartozik, a törvényhozó szeme előtt tehát már ekkor is a levegőtérre is kiterjedő területj felségjog elve lebegett. Ebben a megfontolásban gyökeredzik a most említett törvénynek 7. és 8. §-ában foglalt dologi jogi korlátozás is, mely szerint a háztulajdonosok, földtulajdonosok és birtokosok kártérítés nélkül eltűrni tartoznak, hogy a közhasználatú távírdák, távbeszélők és villamosjelzők huzalai épületeik és földjeik felett a légűrben, az ingatlan korlátlan használatának akadályozása nélkül elvezettessenek, a huzalok az épületekre vagy tetőzetekre felerősíttessenek és bekapcsoltassanak. Kérdés már most, hogy az imént felsorolt jogforrások a rádióra, akár a rádiótáviratokra, akár a rádiótelefonra, rádiófényképészetre stb. mennyiben alkalmazhatók. Kétségtelen, hogy az idézett 1888: XXXI. törvénycikk nem csupán azokra a távirdákra, távbeszélőkre és villamosjelzőkre vonatkozik, amelyeknél a hírek közvetítése, fuvarozása drótszerkezet útján történik. Abból, hogy a törvény 7. és 8. §-ai a drótok elhelyezésével kapcsolatos, a magántulajdont korlátozó rendelkezéseket tartalmaznak, még nem következik, hogy a törvény a dróttalan hírfuvarozás stb. tekintetében nem volna alkalmazható, sőt ellenkezőén abból, hogy a törvény 1. §-a^huzalos vagy nem huzalos berendezés között nem disztingvál, arra kell következtetni, hogy már ez a törvény is mindenfajta, tehát drótnélkül működő távirdákra stb. is vonatkozik. A törvénynek ilyetén interpretációját nem érinti az a meggondolás sem, hogy életbelépésének idejében drótnélküli táviró és távbeszélő nem volt; mert hiszen, hogy analógiákhoz forduljunk, 1878-ban a büntetőtörvénykönyv megalkotásakor sem volt még aktuális a villamosáram lopása, és mégis a Btk. rendelkezései szerint minősülő lopás fogalmi körébe vonatott később a villamosáram lopása. Ki kell emelnünk, hogy a most említett törvény miniszteri javaslatában eredetileg volt egy 10. §., amely szerint, tekintettel az e téren keletkezhető újabb találmányokra, a minisztérium felhatalmaztatott volna, hogy a törvény hatályát ezekre is kiterjessze, azonban