Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - Rádió-jog

RÁDIÓ-JOG. !0I nacionaJ Law Association 1913. évi madridi meetingjén hozott határozat, mely a légi szuverénitás elismerését tartalmazza, méltón egészíti ki, annál méltóbban, mert a nemzetközi joggal foglalkozó egyesületek közül az első volt, mely már a háború előtt erre az álláspontra helyezkedett. A szuverenitás elmélete azóta nemzetközi kódexbe is bevonult, — amint alább ki fogjuk fejteni, — az 1919. évi párizsi nemzetközi légi jogi egyezménybe. A nemzetközi jogi szempontokon felül a légi járóművek közlekedését és a drótnélküli táviratozás, telefonálás, fényképészet stb. jogát nem lehet közömbösíteni a dologi jogi szempontoktól sem. A dologi jognak Róma jogában gyökeredző az a tantétele, hogy a telek tulajdona kiterjed a telek feletti légürre (cuius est solum, eius est usque ad coelum), amely tétel a legtöbb magánjogba behatolt, inog. Az az elv, hogy a telek feletti légoszlop korlátlanul, mint az osztrák polgári törvénykönyv 297. §-ában is, vagy a tulajdonos érdeke által korlátozott módon (BGB. 90^. §.), vagy végül a tulajdon gyakorlása által korlátozott módon (Svájci PT. 667. §.) a telektulajdonos dologi jogkörébe esik, ma már a íégi járóművek közlekedése és a drótnélküli táviratozás korában sok tekintetben anakronisztikus. Kérdéses, vájjon polgári törvénykönyvünk törvényjavaslata bizottsági szövegének 400. §-a, amely szerint a telek tulajdonosának joga kiterjed a telek feletti légürre és az alatta levő földtestre, de nem tovább, mint ameddig a tulajdon gyakorlása az ő érdekében van s amely szabály sokkal modernebb, mint az osztrák, a német vagy a svájci jogszabály, hosszú életű lesz-e és nem fog-e éppen a légi közlekedés és a rádió mellett hovatovább szintén új meggondolások elé állítva, teljesen kivetkőzve, talán nem is rövid idő multán, a klasszikus hagyományokból, és nem válik-e szükségessé a légi közlekedésnek és a rádiónak világszerte elterjeáettsége mellett a telek feletti légürre vonatkozó dologi jogoknak majdnem teljes abszorbeálása. A jövő dologi jogának nem azok a gondolatok lesznek-e ebben