Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A bírói függetlenség. 2. [r.]

A BÍRÓI FÜGGETLENSÉG. 97 államnak. Tehát nem lehet a létszámot úgy redukálni, hogy a létszámcsökkentés révén a megmaradó szükséges létszámot jól fizethessék. Számot kell vetni azzal, hogy ez az állapot csak a most élő nemzedék kipusztulásával fog megszűnni, amihez legalább tizenöt-húsz év szükséges. De az állam akkor sem lesz képes bíráit jól fizetni s így azok anyagi s erkölcsi függetlenségét biztosítani, ha a mostani nemzedék lassú eltűnésével kapcsolatosan nem viszi keresztül a gyakorlati élet követelményének megfelelő eljárási s szervezeti reformot. Eljárási jogunk teli van bürokratizmussal, formalitással, nehézkességgel s bonyolultsággal. Gyakran halljuk, hogy az eljárást egyszerűsítik, s a végeredmény — parturiunt montes, nascetur ridiculus mus. A világért sem gondolok forradalmi változtatásokra, hanem fokozatos praktikus, célszerű s céltudatos szisztematikus reformokra. Alapvetésül induljon ki a kormány abból, hogy tizenöt-húsz. esztendő kell ahhoz, hogy a természet a mortalitás útján végrehajthassa a financiális eredménnyel járó létszámapasztást; ezen idő alatt kell fokozatosan megvalósítani a tervszerű eljárási s szervezeti reformokat, aminek koronája lesz a redukált számú,, jól fizetett bírói kar, mely egyszerű eljárási szabályok mellett jobban s az élet követelményeinek s a társadalmi igazságnak megfelelően aránylag rövid idő alatt fogja az ügyeket befejezni.. A jól fizetett bírák függetlenek lesznek az élet gondjaitól s embertársaiktól; növekedni fog ambíciójuk s emelkedni fog a bírói kar tekintélye, erkölcsi, értelmi színvonala s megizmosodik függetlensége. Ehhez azonban két dolog kell, az egyik praktikus, célszerű s a mostani területű Magyarország szükségeihez mért és nem utópisztikus, egységes igazságügyi programm. A másik az, hogy a gyakran változó minisztereknek ne az legyen első dolguk, hogy elődjük programmját félreteszik s valami mással állanak elő, hogy a napi politika molochjának áldozatokat hozzanak, hanem a megkezdett reformépületnéi annyi követ rakjanak le, amennyit képesek kormányon létük Jogállam. XXIV. évf. 5. füz. 7