Jogállam, 1925 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A bírói függetlenség. 2. [r.]

88 VARGHA FERENC esküdtszéknél, mely rendesen a közvélemény hangulatához simul s nem tudja magát annak nyűge alól felszabadítani, sőt nem is akarja, mert ő is egyik eleme a közvéleménynek, függetlensége tehát nincs, a törvény nem köti meg semmi irányban; határozatát nem indokolja s kizárólag a közvélemény hangulatának szószólója; amit annál könnyebben tehet, mert verdiktje szuverén s felelőtlen teljesen. Sokkal néThezebb a szakbíró helyzete. A szakbíró minden lépését a törvény szabályozza (1869 : IV. tc. 19. §•); ehhez járul, hogy indokolni kell minden határozatát, aminek harmóniában kell lenni a törvénnyel s meggyőződését is csak a törvényből merítheti; tehát a bíró független ugyan minden irányban, de annál szorosabb függésben áll a törvénnyel. A szélsőséges szabadjogi iskolának s a Ma°naad-(é\e bon juge-nek jogosultsága tehát ma nincs nálunk. — Ezen törvényes megkötöttség mellett azonban a bíró is ember, s pedig társas életet élő ember, szociális lény, aki a társadalom levegőjét szívja magába, annak pszichikai hatásai alól nem vonhatja ki magát, szenzációs kérdésekben gyakran vele érez, gondolkozik s akar. Mit tesrven, ha az őt megragadó társadalmi mentalitás és szociális meggyőződés ellentétben van a törvénnyel? Imént az égvén helyzetét vizsgáltuk három lehetőség nézőszögből a társadalomhoz viszonyítva. Itt azonban a bíró pszichéjében üt ki a forradalom; szembekerül a törvény alapján álló bíró a bíróval mint szociálisan másképpen gondolkozó egyénnel. A bíró ilyenkor tudatos kettős egyéniség (Doppel-Ich a pszichológiában . Melyiké a diadal? ^A törvényhez láncolt bíróé-e vagy a közvélemény szellemében s szellemével élő s érző társas emberé-e ? Az első pillanatra úgy látszik, hogy az utóbbinak kell győzni, mert itt az élet lüktet s annak postulatuma lép fel, amott pedig csak a törvény holt betűje követel. Ne felejtsük azonban el, hogy a közvélemény tömegvélemény, tehát telítve van a tömeglélek összes pszichikai s logikai hibáival: míg a törvény az értelem, logika s társadalmi szük-