Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Megnyitó beszéd a budapesti kir. Ítélőtáblán

SZEMLE. tést követett el. Büntetőjogilag felelősségre vonható-e ilyenek miatt a választott biró, megállapíthatja e a választott bíróság az eljáró ügyvéd költségeit saját felével szemben. Részletesen foglalkozott az előadó a Pp. hiányaival, a melyek folytán a választott bírósági szerződés gyakran nem érvényesülhet. Végül igen érdekesen mutatott rá előadó azokra az előnyökre, a melyekkel állandó jellegű ipari és kereskedelmi választott bíróságok felállítása járna. Az előadást Juhász Andor ítélőtáblai elnök zárószavai fejezték be. — A Magyar Jogászegyesület nemzetközi szakosztályának ülésén 1923 deczember 17-én, a mely szakosztály egyúttal az International Law Association magyar osztálya, Auer Pál dr. a nemzetközi kereskedelmi választott bíráskodásról tartott előadást. Ismertette a Párisban székelő nemzetközi kereskedelmi kamara újonnan létesitett választott bíróságát. Ez a bíróság voltaképen közvetett választott bíróság, mert a peres felek csak azt a fórumot választják meg, a melyik a választott bírót vagy bírákat kijelöli. Magának a biró személyének kiválasztásánál a felek akarata nem érvényesül. Ha a felek magukat a nemzetközi kamara bíróságának alávetették, felperes a párisi központhoz fordul s ennek tanácsa jelöli ki a választott bírót. A fél tehát nem tudhatja előre, ki fog ügyében ítélkezni. A szabályzat nem zárja ki azt az esetet sem, hogy az egyik fél honfitársa legyen a választott biró, vagy többestagu bíróság esetén valamennyi választott biró csak az egyik fél - honfitársa legyen. Ez aggályos a ma még uralkodó nemzeti elfogultságra való tekintettel, de aggályos azért is, mert a biró esetleg oly érdekszférához (kartell, tröst) tartozik, mely bizonyos fokig elfogulttá teszi. Kívánatos volna tehát, hogy a felek maguk válasszák biráikat egy időszakonkint összeállított listán szereplő egyének közül. Szükséges volna ez azért is, hogy oly bírák ítélkezzenek, a kik már ismételten viseltek birói tisztet, miáltal remélhető, hogy nemzetközi magánjogi joggyakorlat fog kifejlődni. Előadó egyéb revizionális javaslatai után azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a nemzetközi magánjogi jogviták közmegnyugvást keltő eldöntése nem az uj választott bíróságtól, hanem egy állandó nemzetközi törvényszéktől várható. E czélból a közjogi jellegű hágai nemzetközi törvényszék külön nemzetközi törvényszékkel volna kiegészítendő, mely különböző állampolgárok magánjogi vitái fölött Ítélkeznék. Nem tartja lehetetlennek, hogy egy ilyen törvényszék elé idővel nemcsak oly ügyek tartoznának, melyekben a felek önként vetették magukat alá ezen bíróság illetékességének, hanem hogy az bizonyos nemzetközi