Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Megnyitó beszéd a budapesti kir. Ítélőtáblán

SZEMLE. állapításánál az uj törvény kedvezőbb, mint az eddigi, a menynyiben megengedi a közművelődési, közoktatási és közjótékonysági, a szokásos újévi és egyéb az üzlet érdekében adott ajándékok levonását, másrészről megengedi a kifizetett adók levonását, a mit eddigi adótörvényeink következetesen megtagadtak. Végül megengedi a törvény a leltári vagyon karbantartási és pótlási költségeinek levonását is. A kettős adóztatás elkerülésére szolgáló levonások tekintetében az uj törvény a réginél jóval kedvezőtlenebb, minthogy a más adónemmel már megrótt bevételi tételeket nem mentesiti, pedig ezek eddig kettős adózás czimén levonásban voltak hozhatók. A tárczarészvények e kettős megadóztatása a magyar holding companyk alakulását lényegesen meg fogja nehezíteni. Legfontosabb a tartalékolások és leírások szabályozása és itt különösen a felújítási tartalékalapra vonatkozó rendelkezéseket és annak részleteit fejtegette az előadó párhuzamban a német, osztrák és cseh törvény intézkedéseivel. A felújítási tartalék a korona elértéktelenedésének a következménye; rendeltetésének csak akkor felel meg, ha az adózó vagyonmérlegében e tartalékalapba oly összeget helyezhet, mely a berendezések és felszerelések mindenkori beszerzési értékével egyenlő. A végrehajtási utasítás e jogot lényegesen korlátolja, viszont megengedi, hogy az elhasznált tárgyak kiselejteztethessenek és az ezek helyett beszerzett uj tárgyak költségszámlára irathassanak. A vagyontárgyak értékelése és a titkos tartalékoknak kérdése tekintetében uj adótörvényünk elvileg azon az állásponton van, hogy csakis az 1921 deczember 51-e után alkotott titkos tartalékokat kivánja igénybe venni és igy az előző évi mérlegérték felvételét megengedi. Ez a szabály tulajdonképen közelednék az aranyleltár rendszeréhez és lényeges koncessziót tartalmaz, mégis ez elv keresztülvitelénél lépten-nyomon visszaeséseket találunk. A kitűzött elv legkövetkezetesebben a valuták és devizák értékelésénél van keresztülvive. Az áru- és anyagkészleteknél az előző évi mérlegben foglalt mennyiség az e mérlegben felvett értéken vagy forgalmi áron vehető fel. Az évközben beszerzett vagy gyártott mennyiség pedig a beszerzési áron vagy a forgalmi ár 80%-án. Az előadó gyakorlati példák során mutatja ki, mennyiben tér el az elv megvalósítása az aranyleltár rendszerétől. Nem szorítkozik a törvény az értékpapír és árukészletek értékelésében rejlő titkos tartalékok igénybevételére, hanem minden az 1922. évi január i.-i óta gyűjtött könyvszerü rejtett (hitelezők, adósok számláján, átmeneti számlára könyvelt) tartalékot adó alá von, sőt e czimen uj adókivetés