Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)
1924 / 1. szám - Megnyitó beszéd a budapesti kir. Ítélőtáblán
50 MEGNYITÓ BESZÉD A BUDAPESTI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁN. terelődött, majd a bolsevizmus fertőjébe fulladt forradalom még inkább megnehezítette, végül rövid időre ki is csavarta az itélőbirák kezéből a jogszolgáltatás gyakorlását. Ennek a szégyenteljes korszaknak a letűnésével a rettentően megcsonkitott és kifosztott ország újjáépítésének emberfeletti munkája következett el. A bírói és ügyészi testület ebből ismét oroszlánrészt vállalt. A mivel másutt az ellenforradalom végzett a maga gyors és brutális eszközeivel — értem a forradalmi bűnök megtorlását — ezt a magyar nemzetnek kellően nem méltányolható önuralma és jogérzéke bírói hatáskörbe utalta. Hogy a forradalmak egész bünlajstromát liquidáló gyorsított tanácsok működése nem keltett minden irányban megnyugvást, hanem az ellen a legellentétesebb kifogások merültek fel a közönség körében, az köztudomású. S nem is vonható kétségbe, hogy minden kivételes, statáriális jellegű bírói eljárás nélkülözi a polgári élet normális állapotához mért rendes bírói eljárás garancziáinak egy részét és ennélfogva kevésbé alkalmas a birói tévedések kiküszöbölésére s a jogegység biztosítására, mint emez. De emiatt panaszra mindenesetre azoknak van legkevésbé joguk, a kik közvetve vagy közvetlenül közreműködtek vagy közreműködnek valamely kivételes birói eljárásra okot szolgáltató kényszerhelyzet előidézésében. A rekonstrukczió munkája folyton tart s befejezése előreláthatóan még hosszú időt igényel. Az ebbe a feladatkörbe szervesen beilleszkedett itélőbirói testület tagjaitól ujabb és ujabb erőkifejtést követel: a régi medréből teljesen kilépett gazdasági életnek megoldást igénylő, de a törvényhozás részéről következetesen megoldatlanul hagyott ezer meg ezer problémája s azoknak a sajátképen nem birói hatáskörbe tartozó terhes és kényes állami feladatoknak a megoldása, a melyek a közbizalom hangoztatásával, de ennek mérhetlen kárára adatnak birói kezekbe. Az utolsó tiz esztendő teherlapjának ez a futólagos áttekintése kellően támogatja azt a megállapításomat, hogy bíróságainknak az 1870-es évek elején végrehajtott újra szervezése óta letelt félszázadnak ez a végső évtizede nagyobb teherpróbát jelentett a birói kar számára, mint a korábbi négy decennium együttvéve. Mi itélőbirák büszkén tekinthetünk vissza erre a végzetes időszakra, a melyben igen mostoha körülmények között tehettünk tanúságot a magyar biró hazaszeretetéről és nemes hivatásához való hűséges ragaszkodásáról.