Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1923. évben

48 BÍRÓI GYAKORLAT. addig felelős, míg azt a tulajdonos vissza nem kapja, ugy hogy annak, sorsa a K. T. 334. §-ának értelmében az áru sorsában osztozik. (C. IV. 4571/1922. K. J. 98.) Ugyanez az álláspontja a joggyakorlatnak az adás-vételtől független egyéb ponyva- és Zsákkölcsönzési ügyleteknél, melyeknél minden károsodás, akár véletlen, akár elhárithatatlan veszély folytán is (C. IV. 4795/192 1. Hdt. 27.) á kölcsönvevő terhére megy. Kölcsöndij rendszerint csak három hónapra igényelhető és a visszaadásigény csak e szokásos idő alatt érvényesíthető, annak elteltével pedig csakis a zsákoknak a kölcsönidő lejáratkori értéke követelhető. (C. IV. 3405/1922. Hdt. 12.) Az 1920. XV. t.-cz. (árdrágitási törvény) 7. §-ára való hivatkozással a külföldi eredetű uton levő árunak belföldi czégtől való beszerzése kiesik a lánczkereskedés köréből (C. IV. 3280/1922. K. J. 72.) és az importeur a belföldi fogyasztás szempontjából a termelővel egy tekintet alá esik. (C. IV. 4382/1922. K. J. 83.) Erre a kivételre azonban csak akkor lehet hivatkozni, ha az ügylet kiviteli engedély alapján már eredetileg külföldre való kivitelre irányult. (C. IV. 5718/1922. K. J. 96.) Közszükségleti czikknek minősitette a Kúria az egri bikavért (C. IV. 4578/1922. K. J. 96/a) és a tenyészsertéseket. (C. VII. 6308/1922. K. J. 108.) A vasúti fuvarozási jognak legaktuálisabb kérdése a kártérités összege, illetőleg annak valorizácziója. Ezekben a kérdésekben a Kúriának még nem volt alkalma döntő állásfoglalásra jutni. Közvetve ide vág a Kúria IV. 2068/1922. sz. határozata, mely szerint az áru elveszéséből származó valóságos kár érvényesítésénél nem az üzletszabályzat 88. § 1. bekezdése, hanem az általános magánjognak a teljes kártéritésre vonatkozó szabályai irányadók. (K. J. 65.) Nemzetközi szállításnál a Kúria nem a feladási, hanem a kiszolgáltatási hely pénznemét tekinti irányadónak; az átszámításnak pedig a kártéritési igény emelésének (perenkivüli felszólamlás) napján levő árfolyamon kell történnie. (C. IV. 2534/1923. K. J. 131.) A kártéritésre jogosult, ha az elveszett áruért kártérítést kapott is, az áru utólagos megkerülése esetén annak visszaadását igényelheti, felszólamlása tehát erre az igényre is kiterjed. (C. IV. 6854/1922. K. J. 140.) Végül a Kúria kimondta, hogy a vasút felelős a hordárnak átadott kézi podgyászért, még ha az elveszés a vasút épületén kivül fekvő bérkocsiállomásnál történt is. (C. IV. 5 3 56/1922. K. J. 103.) A biztosítási jognál sem foglalkozhatott a Kúria a valorizáczió kérdésével. Grecsák Károly egy érdekes czikkében rá-