Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1923. évben

4^ BIRÓl I í-YAKORLA i . BIRÓ1 GYAKORLAT. Kereskedelmi joggyakorlatunk HA 1923. évben.* Mult évi szemlénkben behatóan foglalkoztunk a/okkal a hatásokkal, a melyeket pénzünk értéksülyedése joggyakorlatunkban kiváltott. A korona értékcsökkenése a társasági merlegek szerkesztésére sem maradhatott befolyás nélkül. A részvénytársaságoknál a mérleget közgyűlési határozat állapítja meg, melyet az egyes részvényes csak akkor támadhat meg, ha az alapszabály .vagy törvénybe ütközik. Közkereseti és betéti társaságnál azonban minden tag jogos érdeke, hogy az ö nyereségjutaléka és vagyonrészesedése a tényleges viszonyok alapján álhipittassék meg. A papirkorona-mérleg persze a társaság vagyonának nem tükörképét, hanem torzképét adja, ugy hogy az érdekelt felek joggal követelhetik, hogy a vagyonbetét és nyereség reális alapon állapittassék meg. A Kúria ezt az elvet ily határozottsággal nem mondja ki, de kijelenti, «hogy a nyereségjutalék kis/.ámitásának alapjául szolgáló mérlegben az üzleti forgalom körében eladásra szánt áruknak és a társasági viszony tartama alatt beszerzett üzleti berendezésekhez tartozó ingóknak a felvétel időpontjában volt értéke tekintet nélkül az időközben beállott értékemelkedésre a mérlegbe a régi értékkel veendő fel*. (C. VII. 6327/922. Hdt. 26.). Mint ebből is látjuk, hasonló esetben kétféle mérleg jöhet tekintetbe. A nyereséget feltüntető' üzemi mérleg és a valódi vagyonértékel tartalmazó liquidációs mériu^, ezekhez harmadiknak járul az 1922 : XXIV. a társulati adóról szóló törvény szerint az adómérleg, mely az aranymérleg és papirmérleg közt foglal helyet. Czégbiróságaink ujabban a bejegyzéseknél bizonyos korlátozásokat léptettek életbe. Indokolt ez addig, a mig ez a kereskedelmi tisztesség védelmére szorítkozik, de nem helyeselhető, ha ez bürokratikus formalizmus túltengése és igy a kereskedelem szabadságát korlátozza. így helyes a budapesti tábla határozata, mely szerint a kitételeknek összefüggésben kell állni a czég czéljával és üzletkörével. Ezért a H.-féle Textilmüvek r.-t. szöveget nem tartotta elfogadhatónak, mert a textilmüvek kitétel nem árusitást, hanem gyártást jelentő fogalom. * Legutolsó szemlénket lásd Jogállam 1922. évfolyam 166. lap. A használt rövj ditések a következők : K. J. Kereskedelmi Jog, Hdt -Jogtudományi Közlöny I litel|Ogi Döntvénytára, H í • Hiteljog Tára. A rövidítések után álló szám az esetszámot jelenti.