Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

49 2 SZEMLE. következményekkel bírjon, a szerződő államoknak jogában álljon mérsékelni, bejelentvén, hogy az elvet csak az olyan közadózókra nézve kívánják alkalmazni, akik az ő saját törvényhozásuk szerint kereskedők. S%. V. — A Magyar Jogászegylet a napokban tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelyen a kir. ítélőtáblák szervezésének 200 éves évfordulóját is ünnepelte. Az ülésen a magyar jogászvilág színe-java megjelent. Dr. Nagy Ferenc elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a Magyar Jogászegylet nemcsak a rendelkezésére álló anyagi erők szűk volta miatt, hanem azért sem tudta a céljául kitűzött működését kifejteni, mert eszménye a jog kultusza lévén, annak első feltétele, hogy a jog tisztelete a közéletben is valóban érvényesüljön. A háborús mentalitások behatása alatt a jog eszméje helyébe az erőnek és hatalomnak uralma lépett. Remélni kell azonban, hogy az állapotok lépésről-lépésre javulni fognak és azért nem veszti el a reményét, hogy nemsokára a jog és igazság uralma minden vonalon érvényre jut. Rámutatott arra, hogy a mai közgyűlés ünnepli az ítélőtáblák 200 éves szervezésének jubileumát is. Az igazgató-választmány és a pénztári jelentés előterjesztése után a közgyűlés a rendes tagok évi tagdíját <; aranykoronában állapította meg. Ezután dr. Vinkler János pécsi egyetemi tanár tartotta meg előadását a kir. ítélőtáblák fejlődéséről. Szent István királytól kezdve a bíráskodást már a király helyettesítésében a nádorispán gyakorolta, aki azt a bírói funkciót, amely eleinte csak esetről-esetre gyakoroltatott, huzamosabb időn keresztül gyakorolni volt kénytelen. A továbbfejlődés követelménye volt, hogy ez a bíráskodás lehetőleg állandó jellegűvé váljon. Betetőzését ez a szervezése tulajdonképen Mátyás király korában érte el az 1486. évi törvényekben, amelyek már a király udvarában egy állandó jellegű bíróságot létesítettek. A mohácsi vész után a fejlődésben bizonyos fokú visszaesés állott elő, sőt Ferdinánd alatt a jogfolytonosság megszakadni látszott, amidőn a bírói funkciók a helytartóra szállottak át. Ez a megszakadás azonban csak látszólagos, mert a későbbi törvények, különösen pedig az ióo8-as törvények annak fennállását és a régi szervezettel való kapcsolatát kiemelik és hangsúlyozzák. Végül a jogfejlődés az 1723. évi törvényekhez vezetett, amely határozott formában szabályozta a kir. ítélőtáblának és a hétszemélyes tábla hatáskörét. Előadásának eredményét összegezve az előadó annak a nézetének ad kifejezést, hogy a «Kir. ítélőtábla» elnevezés tulajdonképen Mátyás király korától kezdődik, azóta törvényeinkben állandóan fel-