Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923: XXXIX. t.-cz. alkalmazásához

40 DF MESZLÉNY ARTÚR érti. Ugyanigy használja szerintem e kifejezést a T. a 6. § végén is. A mérsékelt összegű kártérítés kedvezménye tehát azt a késedelmes adóst illeti meg e restrictiv interpretatio szerint, a ki bebizonyítja, hogy késedelmének oka csak culpa levis. Kivétel az az eset, a mikor az adós a késedelemért vétkessége nélkül is felelős, igy ha a saját teljesítéséért jótállott («Garantievertrag») vagy ha csak azért nem fizet, mert nem fizetőképes (Ptkv. tjav. 908. §); ilyenkor a T. 2. § 2. bek. restrictio nélkül alkalmazható. 4. A mérsékelt kártérítés kedvezményének két vagylagos előfeltétele (T. 2. § 2. bek.) egyébként is hiányosan van elhatárolva. Quid juris, ha nem ugyan «személyes körülményeimnél vagy életviszonyáimnál fogva teljesen nyilvánvaló)), hogy a tartozás összegével semmiképen sem nyerészkedtem, de ezt be tudom bizonyítani ? Pl. ha feljegyeztük a szerződéskötéskor a bankjegyek számait s azok még egytől-egyig a birtokomban vannak. Másfelől: a ki magát tisztának érzi, az dobja az első követ . . . Kiről mondhatja ma a bíró nyugodt lélekkel, hogy személyes körülményei vagy életviszonyai teljesen nyilvánvalóvá teszik, hogy a tartozás összegével nem nyerészkedett? Továbbmenve: mi a «nyerészkedés»? Nyerészkedtem, ha élelmi, ruházati czikket, fűtőanyagot vettem készletre abból a pénzből, a mivel a tartozásomat fizethettem volna? Ha nyerészkedtem: kinek olyanok a személyes körülményei és életviszonyai, hogy ily ténykedés nála nyilván ki legyen zárva? Ha nem nyerészkedtem : miben különbözik ez az eljárás gazdaságilag, jogilag, erkölcsileg attól, hogy értékpapírt vagy valutát vásárolok és azt teszem félre ? Az Indokolás megfelelő helye — teljesen jogásziatlanul — a legheterogénebb eseteket foglalja egy kalap alá. Összezavarja (1. fent) a késedelem két kategóriáját; oly eseteket von ide, amelyek a T.-ben még csak érintve sincsenek, pl. azt, hogy az adós a perben jóhiszeműen védekezett és a per elhúzása nem eshetik az ő terhére; hallgatással siklik el a misztikus második előfeltétel fölött. Megoldás szerintem csak egy kínálkozik: a 2. § 2. bek. ténybeli előfeltételeit puszta exemplifikációként felfogni és a birónak jogot adni arra, hogy minden oly esetben, amikor méltányossági okok a teljes összegű kártéritést az adósra túlságosan terhesnek mutatják, a szolgáltatást a mérsékelt összegű kártérítésre szorítsa. Legyen a törvény bölcsebb, mint a törvényhozó. /V. 1. Joghatás. Megírtam már másutt,* hogy a T.-ben meg* aGláubigerschutz». Pester Lloyd iQ2j július 15. Morgenblatt; «Sub auspiciis Emilii*. Jogt. Kö\l. 192?. évi 14. sz. HL alatt.