Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

484 BÍRÓI GYAKORLAT. a kényszeregyezségi elismerés a per szempontjából csak rés\el ismerés, amely a tőke- és kamatkövetelést a peres kérdések sorából kikapcsolja, ellenben a perköltség kérdését a bírói döntés számára íennhagyja. Bármelyik félnek jogában áll' tehát e részében a pert folytatni. A Rendelet szerkesztésekor a gondolat az volt, hogy az egyezségi elismerés végrehajthatóságának alapja «pusztán a bíróság előtti, bár peren kívüli elismerés, amelyet az adós tesz, vagy kifejezetten, vagy a kifogásolási alkalom elmulasztásával fiktív módon».* Ez a gondolat azonban nem fedi a tételes rendelkezéseket. Ha az egyezségi elismerés csak bíróságon kívüli elismerés volna, akkor azt előbb a perben állítani és esetleg bizonyítani kellene s annak alapján ítéletet kellene hozni. Azonban a Rendelet szerint nem ez történik, hanem az elismerés megfelelő tanúsítása alapján nyomban kielégítési végrehajtásnak van helye, vagyis az elismerést tartalmazó jegyzőkönyvi kivonat ítélet erejével bíró végrehajtható közokirat, az tehát a maga körére nézve pótolja és fölöslegessé teszi az ítéletet. Egybevetve tehát ezt az eredményt fent kifejtett megállapításainkkal, azt kell mondani, hogy oly esetben, amikor a perköltség kérdése a bírói döntés számára még fennmarad, az egyezségi elismerés résztelei erejével bír. A per bíróságának tehát azon a körön belül, amelyre az egyezségi elismerés kiterjed, hivatalból (Pp. 4111. § 2. bek.) figyelembe kell vennie, hogy res judioz/a-val áll szemben, s ezért a felperest keresete e részével, ha azt önként le nem szállítja, el kell utasítania. Dr. Mes^lény Ariur. Cserbenhagyott részvénytársaságok. A cégjegyzékekben nagy számú olyan részvénytársaság (— és szövetkezet T) szerepel, amelynek gazdája nincsen. Valamikor megalakultak, eleget tettek a bejegyzéssel járó alakiságoknak, bejegyeztettek, igazgatósági tagjaikat is bejegyeztették, — azután rövidebb-hosszabb idő alatt megszűnt az üzleti céljuk, az alapítási tőke elfogyott, elveszett, vagy kivonatott. Ennek utána pedig az érdekeltek — a részvénytulajdonosok — egyszerűen elhagyták, derelinquáltak, cserbenhagyták a részvénytársaságot, — anélkül, hogy a kötelezően megszabott alaki feltételekről — mérleg, közgyűlés stb. — gondoskodtak volna. Még kevésbbé gondoskodtak a részvénytársaság működésének alaki * V. ö. : Mts-Uny: A csódönkívüli kényszeregyezség, Budapest, 1916, 249. I.