Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - A magánalkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó törvényjavaslat előadói tervezetéhez

48o Dl NIZSALOVSZKY ENDRE A rendelet kö^kölcsönökre vonatkozó rendelkezéseinek lé­nyege, hogy az ily címletek és könyvadósságok visszafizetését vagy azok után kamatot mindaddig nem lehet követelni, amíg Németország valamennyi jóvátételi kötelezettségének eleget tesz <l6' §)• . ' A Reichsgericht liberális valorizáló gyakorlata mellett1 nem lehet csodálkoznunk azon, hogy a rendelet Németország­ban elégedetlenséget váltott ki. Kétségbevonták a rendelet tör­vényességét is, a berlini Landesgericht I. egy ítéletében az érvénytelenségét ki is mondta,3 a Reichsgericht azonban az érvényesség mellett döntött.3 A rendeletet a jogászkörök is he^ vesén támadták. A Juristische Arbeitsgemeinschaft für Gesetz­gebungsfragen kebelében Mügel mesteri keze alól ellentervezet került ki,4 amely a parlament elé is terjesztetett. A tervezet első rendelkezése, hogy minden 1918 január i-e előtt bejegy­zett jelzálogjog és telekadósság esetében a birodalmi pénznemre szóló névérték helyébe a névérték 40%-a erejéig aranymárka­összeg lép. Aranymárka: 10/42 dollár berlini hivatalos közép­árfolyam szerint. A rendelet moratóriumos rendelkezése helyett a követelés tőkéjének esedékességét félévi felmondáshoz köti, amely csak január és július i-ére szólhat és azt mondja ki, hogy a hitelező legkorábban 1932 január i-ére mondhat fel. A felmondási rendelkezés a már esedékessé vált követelésekre is alkalmazást nyer, a már megtörtént felmondás hatálytalan. A felértékelés telekkönyvi bejegyzésére nincsen szükség, mert a bekebelezés önmagától a felértékelt összeg erejéig szól. Egyes­séggel lehet máskép intézkedni, de olyan egyességhez, amely 40%-nál nagyobb aranyértéket állapít meg, a rangsorban ké­sőbb állók hozzájárulása szükséges. A 40% felemelését vagy leszállítását 1924 december 31-ig kérni lehet a felértékelő hiva­talnál, ily kérelem a telekkönyvbe feljegyezhető, különben a 40%-os felértékelést kell a telekkönyv tartalmának tekinteni. A dologilag biztosított személyes adósságokra a tervezet egy­szerűen kimondja a 40%-os valorizációt. Biztosítéki jelzálog esetében azonban a követelés mértéke a személyes adóssághoz igazodik. Ilyen esetben a kihasználatlan hitel erejéig saját jel­zálog keletkezik. Az 1917 december 31-ike után bekebelezett jelzálogjog vagy telekadósság esetében a tervezet a keletkezés időpontja szerint a 40%-os kulcsot fokozatosan emeli, míg az 1 Schuster id. cikke. 2 Jur. Wochenschrift 1924. 552. I. 3 Deutsche Juristen Zeitung- 1924. 595. I. 4 U. o. 406. [.

Next

/
Thumbnails
Contents