Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 9-10. szám - Alaptőkeminimum és minimális részvényérték

44© D? OPPLER EMIL Van-e, és ha igen, minő jelentősége jogi és gazdasági szempontból? A részvény névértéke a névleges alaptőkének egy hányada. Ez összeg erejéig felel a részvényes. Általában az új részvényt névértéken alul kibocsátani nem szabad. Az eredetileg kibocsá­tott részvény névértékének teljes befizetése előtt új részvény ki nem bocsátható. Ez a névérték jogi jelentősége. Az összes részvények névértékének összege egyúttal azo­nos a társaság névleges alaptőkéjével. Azonos-e azonban a névérték a részvény tényleges értéké­vel? Nem! Azonos-e a tényleg befizetett összeggel? Nem! Azo­nos-e a névleges alaptőke a társulatba tényleg befektetett tőké­vel? Nem! Lehet-e egyáltalán következtetni a részvény névértékének alacsony vagy magas voltából a részvény belső értékére? Egy­általán nem! Boztosítja-e az alaptőkének feltűnő magassága a társaság biztonságát és csekély voltából következtéthetünk-e a társaság anyagi gyengeségére? Egyáltalán nem! A névérték még a befizetéssel sem azonos. Lehetséges, hogy a társulat már él, működik és a részvények névértéke még sincs teljesen befizetve. Lehetséges, sőt ez gyakori, hogy a részvény tetemesen névértéken felül bocsáttatott ki. Esetleg a névérték duplájánál is magasabban. Előbbi esetben a tényleges alaptőke — a be­fektetett tőke — alacsonyabb a névleges alaptőkénél, az utóbbi esetben a befektetett tőke a tényleges alaptőkének több mint a kétszerese. A részvény névértéke: holt szám, holt betű. A társaság életében a részvény belértékét annak árfolyama, forgalmi érté­kelése fejezi ki. A névértékkel azonos ez csaknem sohsem lesz. Legjobb esetben történelmi reminiscencia, anachronizmus, a név­érték. Többnyire csak megtévesztőleg hat. Van ezer korona névértékű részvény, amely egyáltalán eladhatatlan «non valeuri

Next

/
Thumbnails
Contents